Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
2014. március 14. 15:41
Mi történt Kamenyec-Podolszkijban? Ki volt a világhírű Jane Haining, akinek nevét Budapesten az egyik alsó rakpart viseli? Hogyan mentett emberéletet a linóleumból készített pecsét? Hogyan emlékszik vissza Auschwitz borzalmaira egy 92 éves asszony? Ki volt Josef Mengele magyar származású boncorvosa? Miért kapott Izrael államtól kitüntetést Karády Katalin? A kérdésekre a Múlt-kor tavaszi számában talál választ. Fájó és szomorú emlékű évforduló a mostani témánk. Holokauszt 1944-ben. Emlékezz!
Aktuális számunk címlapján a holokauszt egyik áldozata, Székely Magda látható, aki édesapjával titkos levelezést folytatott a bergen-belseni koncentrációs táborban. Az eddig publikálatlan, papírfecnikre rótt szívszorító üzeneteket most bemutatjuk a kiadványban.
A haláltáborokból csak kevés embernek sikerült elmenekülnie, legalább tucatnyi olyan fogolyról tudunk, akik azért szöktek meg a leghírhedtebb megsemmisítő táborból (Auschwitz-Birkenau), hogy a világ tudomására hozzák az ott folyó szörnyűségeket és figyelmeztessék a potenciális áldozatokat. Öt ilyen szökevény beszámolói alkotják a ma „Auschwitzi jegyzőkönyv” néven ismert összeállítást. A részleteket keresse a magazinban!
Jane Haining skót állampolgár létére beírta magát a magyar történeti emlékezetbe. Alakját máriaüveg-ablak örökíti meg a glasgow-i Queen's Park templomban és van emléktáblája a dunscore-i plébániatemplomban is. Haininget ma Magyarországon alig ismerik, pedig néhány éve Raoul Wallenberg, Carl Lutz és mások mellett már az ő nevét is viseli a főváros egyik alsó rakpartja. A vészkorszak elfeledett embermentőjéről most a Múlt-kor tavaszi számában olvashat.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/06bf7265fb82f6f16cbcad00608086f4.jpg)
Óraműves nagypapától öröklött kézügyesség, néhány négyzetméter linóleumpadló, nagy adag vagányság, jókora szerencse és máris minden adott ahhoz, hogy egy húszas évei elején járó fiatalember úgy gondolja, szembemegy a sorsával: útjába áll a saját és családja meghurcolásának, esetleges kiirtásának. Hogyan mentette meg leleményességével Káldori Endre majdnem az összes rokonát? Legfrissebb számunkból kiderül.
Az izraeli Yad Vashem a holokauszt áldozatainak és hőseinek emlékhatósága. Izrael állama 1956 óta tünteti ki azokat a nem zsidó származású embereket, akik a második világháború alatt életük kockáztatásával mentettek zsidókat. Az izraeli intézet eddig 806 magyarnak adományozta a „Világ Igaza” kitüntetést (többek között Ottlik Gézának, Nemes-Nagy Ágnesnek és Nagybaczoni Nagy Vilmosnak is). Ők azok, akik magatartásukkal, emberségükkel példát mutattak a következő generációk számára. Közülük is bemutatunk néhányat.
Mindezek mellett olvashatnak még a szélsőjobboldal és az antiszemitizmus evolúciójáról a Horthy-korszakban, a munkaszolgálatosok mindennapjairól, a német koncentrációs táborok szerkezetéről, Mengele szörnyű emberkísérleteiről, és az Auschwitzból megmenekült liliputi társulatról is.
Kossuth Lajost több százezer gyászoló kísérte utolsó útjára 1894. április 1-én. A magyar történelem egyik legnagyobb alakja élete utolsó negyvenöt évét hazájától távol élte le. Temetése sem volt problémamentes: a nemzet nagy halottját az ősellenfél, Ferenc József nem engedte állami költségen eltemetni. A temetés körüli politikai viták nyomán kirobbanó utcai összecsapásoknak, az anyagi károkon túl két halálos áldozata volt − és egy kormány is megbukott. Aktuális: 120 éve temettük „Kossuth apánkat”.
Idén tavasszal öt hátborzongató, szellemjárta helyet is bemutatunk Önöknek, ismertetjük a nevezetes magyar totó- és bundabotrányokat, írunk ókori választási trükkökről, és Kárpátalja visszafoglalásáról is megemlékezünk.
A festészet szerelmeseinek Mednyánszky László frontművészetét mutatjuk be, a kastélyok rajongóit pedig az elhagyatott, romos pósteleki rezidencián látjuk vendégül. A magazinban szó lesz Adolf Eichmann budai villájáról, és az is kiderül, vajon minek köszönhette érzéki hangját Marilyn Monroe.
A 212 oldalas kiadványt március 14-től keresse az újságárusoknál!