A lovagi hadviselés utolsó nagy csatája
2014. február 24. 10:01 Németh Máté
Fogságban a király
A francia király Madrid városában nyolc hónapig volt fogságban. A békeszerződés értelmében le kellett mondania a milánói hercegségről és Nápolyról. Mielőtt azonban megesküdött volna, hogy nem háborúzik többé, írásba adta, hogy kényszer hatása alatt cselekedett, tehát fogadalma nem érvényes. Kiszabadulva azután újabb hadjáratokat indított az itáliai befolyásért. A konfliktusokat végül 1559-ben a cateau-cambrésis-i béke zárta le, amely szentesítette a spanyol fennhatóságot Itália nagy részén, így a franciák kiszorultak a térségből. A békekötést már egyik uralkodó sem élhette meg, V. Károly 1558-ban, I. Ferenc 1547-ben halt meg.
A lovagi kultúra a maga szokásaival együtt a paviai csata után nem veszett el, hosszú évekig még lovagi tornákat is rendeztek. A nemesség jelentős része továbbra is kedvelte a katonai hivatást, de ezt már nem a felettesére nem hallgató, magát a harctéren is úrnak érző lovagként, hanem hivatásos katonaként tette. Az újkorban a „lovag” kifejezés legtöbbször azt jelentette, hogy az illető tagja valamely uralkodó által alapított lovagrendnek, a cím így, lassanként állami kitüntetéssé kezdett válni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
