Erotikus műalkotások a múltból
2014. február 18. 14:32
Hogyan lehet erotikus egy csésze?
A szőrös csésze talán a 20. század leghíresebb erotikus műtárgya, amelyet a Németországban született, de svájci állampolgárságú Méret Oppenheim (1913-1985) - André Breton, Luis Buñuel, Marcel Duchamp, és Max Ernst mellett -, a húszas évek szürrealista mozgalmának legismertebb képzőművésze hozott létre.
Oppenheim 18 évesen ment Párizsba, ahol az Académie de la Grande Chaumière művészeti iskola kurzusait látogatta, majd öt év múlva megrendezhette élete első önálló kiállítását a svájci Bázelben. 1936-ban készítette el híres szőrös csészéjét (Le Déjeuner en fourrure), amely a szürrealista szobrászat egyik legtöbbet idézett alkotása lett. Oppenheim ebben a teáskészlet által sugallt háziasságot elegyítette az állati természettel és az erotikával.
A műtárgy ötletét egyébként egy közte és Picasso, valamint Dora Maar közötti párizsi beszélgetés adta, amely során a spanyol festő felvetette, hogy mindent be lehet borítani szőrmebundával - Oppenheim rákontrázott, és így válaszolt: akár egy csészét és csészealjat. A művész hazament és megalkotta azóta kultikussá váló tárgyát, amelyet egy kínai gazella szőrméjével fedett be. A Le Déjeuner en fourrure ma a New York-i Museum of Modern Artban látható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
