150 éve nyílt meg a budapesti tőzsde
2014. január 18. 18:44 MTI
Százötven éve, 1864. január 18-án nyílt meg a budapesti tőzsde. A börze a kiegyezést megelőző politikai csatározások közepette kezdte meg működését a Pesti Lloyd Társulat Duna-parti székházában. A tőzsdén kezdetben kizárólag értékpapírok forogtak, majd 1868-ban magába olvasztotta a Gabonacsarnokban folyó tevékenységet is, ekkor vette fel a Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT) nevet.
Válságokon át
Az első tőzsdekrach 1873 májusában következett be, amikor már 15 ipari és 550 pénzintézeti részvénytársaság papírjait vezették be, a befektetők bizalma csak jó másfél évtized múlva tért vissza. A pesti tőzsde a válság kitörésének évében foglalta el új székhelyét a mai Szende Pál és Apáczai Csere János utca sarkán, ahonnan 1905-ben költözött át a Szabadság térre, az Alpár Ignác tervei alapján épült szecessziós Tőzsdepalotába.
A 19. század vége ismét fellendülést hozott, a magyar tőzsde nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy 1889-től a budapesti jegyzéseket Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is közölték, a kilencvenes évektől telefonon tartották a kapcsolatot. A századfordulón 310, az első világháború kezdetekor már csaknem 500 értékpapírral kereskedtek a parketten, az éves forgalom az utolsó békeévben, 1913-ban elérte az egymillió darabot. Ugyanebben az esztendőben csaknem másfél millió tonna gabona fordult meg a tőzsdén, amivel a BÁÉT Európa vezető gabonatőzsdéjének számított.
Az első világháború kitörésekor a tőzsdét bezárták, csak az alkuszok közvetítésével forogtak papírok, kapuit csak 1919. október 20-án, a Tanácsköztársaság bukása után nyitotta meg ismét. Az ezt követő időszak vágtató inflációja soha nem látott magasságokba röpítette a forgalmat, aminek csak a pengő 1927-es bevezetése vetett véget.
A nagy gazdasági világválság kezdetét jelentő 1929. októberi New York-i tőzsdekrach Budapesten is letörte az értékpapírok árfolyamát, a tőzsde 1931. július 14-én a német bankzárlat és a kontinens bankjainak többségére kiterjedő pénzügyi összeomlás miatt ismét bezárta kapuit. A hivatalos forgalom csak 1932 áprilisában indult meg, a fellendülés 1934-ben kezdődött és 1936-ban tetőzött.
Az ország második világháborús hadba lépése soha nem látott mértékű hosszt (árfolyam-emelkedést) indított el, a nehézipari, hadiipari papírok kurzusa több száz százalékkal emelkedett. 1942-ben megtiltották a részvények magánforgalmát, maximálták a napi árfolyam-elmozdulást, a kereskedés Budapest ostroma idején, 1944. decemberének közepéig zajlott.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
