London szelektíven értelmezi az első világháborút

2014. január 10. 11:07

"Pszichológiai manipuláció": ezzel a váddal kénytelenek szembesülni az első világháború kitörésének 100. évfordulójára megemlékezés-sorozattal készülő brit miniszterek. A vád szerint az illetékes tárcavezetők szinte egyáltalán nem emelik ki a brit koronát segítő ausztrál és új-zélandi csapatok háborús erőfeszítéseit, miközben a Nemzetközösség többi nemzetére aránytalanul nagyobb figyelem összpontosul.

A bírálók szerint London főként a nyugat-afrikai, indiai és karibi katonák háborús szerepvállalására koncentrál, s teszi ezt az ausztrál és új-zélandi katonák, azaz az ANZAC-csapatok kárára. A miniszterek fejére a politikai korrektség hiányát olvassák és azzal vádolják őket, hogy átírják a történelmet. Nem ez az első olyan alkalom, amikor össztűz zúdul a kormányra: Michael Gove oktatási miniszter legutóbb például azzal verte ki a biztosítékot, amikor az első világháború kirobbantásának felelősét kereste.

Az ausztrál újságírókat hidegzuhanyként érte a hír, amely szerint a brit kormány nem tervez külön megemlékezést az ANZAC-csapatok háborús erőfeszítéseinek bemutatására, ehelyett inkább a függetlenségüket 1945 után elnyerő nemzetekre szeretnének koncentrálni. Különösen Indiára, Bangladesre, Nigériára és a nyugat-afrikai országokra, amivel - hangzik az érvelés - a brit "közösségi kohéziót" kívánják elősegíteni.

Az első világháborúban összesen 62 ezer ausztrál és 18 ezer új-zélandi katona esett el, Kanada és Új-Fundland vesztesége 67 ezer ember volt, míg Dél-Afrika 12 ezer katonát veszített. A Nagy Háborúban 67 ezer, a brit hadseregben szolgáló indiai halt meg, a többi angol gyarmat veszteséglistáján 35 ezer fő szerepel. Az ANZAC-csapatok leginkább az első világháború egyik legvéresebb csatájában, a törökországi Gallipolinál tűntek ki, a 200 ezres szövetséges sereg derékhadát ausztrál és új-zélandi katonák alkották.