Múlt-kor.hu

Szovjet kémek helyett cionistákat üldözött a brit elhárítás a hidegháború elején 

Szovjet kémek helyett cionistákat üldözött a brit elhárítás a hidegháború elején 

2014. január 7. 18:08 MTI

A hidegháború kezdetén korántsem a Szovjetunió kötötte le a brit kémelhárítás figyelmét, az MI5 legfőbb ellensége akkoriban a közel-keleti cionista terrorizmus volt - állítja a titkosítás alól frissen feloldott dokumentumokra hivatkozva Calder Walton brit történész, akinek könyvéből az amerikai Foreign Policy külpolitikai magazin közölt részleteket honlapján.

Indul a hajtóvadászat

Walton szerint a belső elhárításért felelős MI5 a II. világháború utáni években úgy vélte, hogy a Nagy-Britanniára leselkedő legfőbb veszélyt két palesztinai zsidó fegyveres szervezet, a Menáhém Begín későbbi izraeli miniszterelnök által vezetett Irgún (Nemzeti Katonai Szervezet), valamint az alapítója és vezetője, Avraham Stern után "Stern banda" néven is emlegetett Lehi (Izrael Szabadságharcosai) jelentette.

E két szervezet fegyveres harcot hirdetett az akkor Palesztinát mandátumterületként birtokló brit birodalom ellen, arra hivatkozva, hogy London lépései akadályozzák egy zsidó állam létrejöttét a Közel-Keleten. Walton kutatásai alapján emiatt az MI5 - más titkosszolgálatokkal és kormányzati szervekkel együtt - hajtóvadászatot kezdett a britek ellen Palesztina határain túl, sőt Nagy-Britannián belül is merényleteket tervező szervezetek ellen.

A történész kutatásaiból az is kiderül, hogy bár a technológiai lehetőségei a mainál jóval korlátozottabbak voltak, az MI5 a kor színvonalán hasonlóan kiterjedt megfigyelés alatt tartotta a terroristákat az 1940-es években, mint teszik azt a brit szolgálatok manapság Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt informatikusának kiszivárogtatásai alapján.

Az MI5 1946 nyarán szerzett először információkat arról, hogy a radikális cionisták brit területeken készülnek terrorakciókra, de Palesztina területén addigra már válságossá vált a helyzet. 1944-ben a Lehi meggyilkolta Lord Moyne-t, a közel-keleti területekért felelős brit minisztert, 1946 júniusában pedig az Irgún merényletek sorozatát hajtotta végre, öt vonatot és tíz hidat felrobbantott.

Erre válaszul a brit erők 2700 cionista vezetőt vettek őrizetbe, az Irgún és a Lehi vezérei azonban megúszták a letartóztatást, és július 22-én elkövették a XX. század egyik legsúlyosabb Nagy-Britannia elleni terrorakcióját: a brit hatóságoknak, a hadsereg vezetésének és a titkosszolgálatoknak is otthont adó jeruzsálemi Dávid Király szálloda felrobbantásában 91 ember vesztette életét.

Később az Irgún a megszállt Németország területén is szabotázsakciókat hajtott végre brit csapatok ellen, és 1947-re a szervezet már brit politikusok életére tört: először a londoni gyarmati minisztérium ellen kísérelt meg sikertelen merényletet, majd 21 levélbombát küldött brit vezetőknek. Habár egy brit politikus sem vesztette életét, ez részben a szerencsének is köszönhető: Anthony Eden akkor konzervatív pártvezért (későbbi kormányfő) egy egész napon keresztül hordozta aktatáskájában a levélbombát, amit este tervezett felbontani. Addigra azonban szerencséjére figyelmeztették a hatóságok.

Külön aggasztotta a brit szolgálatokat, hogy a cionisták együttműködtek az Észak-Írország elszakításáért harcoló Ír Köztársasági Hadsereggel (IRA), illetve hogy a két zsidó fegyveres szervezet számos tagja a brit hadseregben szolgált a világháború alatt.

Szovjet kémek helyett cionistákat üldözött a brit elhárítás a hidegháború elején 

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. ősz különszám: 101 kép rólunk

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra