A Kárpát-medence bronzkori ásatásai

2013. december 10. 09:48 MTI

A könyvben - amelyet az Archaeolingua Kiadó gondozott - angol, magyar, lengyel, ukrán, német, román és cseh régészek előadásaikban különböző korszakok átmeneteivel foglalkoztak és azt vizsgálták, hogy mi változik két nagyobb korszak határán az i. e. 2500-1500 közötti időszakban a kapcsolatrendszerek anyagi kultúrájában és az emberek közti kapcsolatokban - mondta el Kulcsár Gabriella régész, az MTA BTK Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa.

Beszélt arról is, hogy a konferencián szó lesz a Kaukázus és a Kárpát-medence között húzódott nagy kommunikációs zónáról, amelyre a lelőhelyek tárgyi anyagaiból és az emberi viszonyok geokémiai vizsgálatából derült fény. "Az i. e. 2500 és 1500 közötti periódusban, a kora és középső bronzkor időszakában jelentős társadalmi változások zajlottak a Kárpát-medencében - egy addig ismeretlen fémtípus, a bronz megjelenése innovációk sorát vonta maga után, de átalakult a településszerkezet, és megváltoztak a temetkezési szokások is" - mutatott rá az archeológus.

Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) segítségével 2014-től tovább vizsgálják az i. e. 2500-1500 közötti időszak vándorlásait, főként a temetkezéseket - 14 temető 700 temetkezését - mert kiderülhet, milyen nagy változások voltak az adott ezer év kultúrájában - magyarázta a régész. A mai Magyarország területén a kora és középső bronzkorban élt népcsoportok ezeréves történetének a korábbinál sokkal alaposabb vizsgálatára vállalkoznak az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont szakemberei, ugyanis vannak dunántúli, Budapest környéki, alföldi és dél-alföldi ásatások, amelyeket hagyományos és új módszerekkel együtt fognak vizsgálni.

Az ezeréves perióduson belül azok a korszakok élveznek elsőbbséget, amelyekben a kutatási adatok tanúsága szerint új népcsoportok érkeztek a Kárpát-medencébe. Közülük az egyik, az i. e. 2500-2400 körüli időszak, a harang alakú edények népességének megjelenése a térségben a bronzkor kezdetét jelenti a Kárpát-medencében, a másik fontos vizsgált periódus (i. e. 1600-1500 körül) pedig a halomsíros népesség vándorlásával kapcsolatos.

"Arra törekszünk, hogy a régészet és az antropológia módszerein túl a legkorszerűbb természettudományos eljárásokat, a radiokarbon- és stabilizotópos vizsgálat nyújtotta lehetőségeket, a későbbiekben pedig az archeogenetika eredményeit is igénybe vegyük kérdéseink megválaszolásához" - tette hozzá. Ez a projekt európai szintű kutatásnak számít, több magyarországi és külföldi intézet vesz részt benne - összegezte Kulcsár Gabriella.