A merénylet napja
2013. november 22. 13:20 MTI
John F. Kennedy amerikai elnök meggyilkolásának körülményei még ötven év után is élénken élnek azok emlékezetében, akik valamilyen formában érintettek voltak az eseményekben, a történet egyes elemeit máig vitatják. A merénylet napjának történéseit visszaemlékezések és tárgyi emlékek alapján az alábbiak szerint írják le.
"Az emberek pánikoltak, sikítoztak, kiabáltak"
1963. november 22., reggel hat óra: Lee Harvey Oswald, John F. Kennedy (JFK) amerikai elnök gyilkosa ekkor kelt fel Dallas egyik elővárosában, Irvingben, ahol felesége, Marina lakott gyermekeikkel. Oswald előző este érkezett oda, hogy megpróbálja rendbe tenni házasságát, de miután nem járt sikerrel, otthagyta gyűrűjét, és elindult. "Számíthatott rá, hogy nem fog már sokáig élni" - emlékezett vissza Ruth Paine, a ház tulajdonosa.
Oswald Buell Frazier lakásához ment, aki minden reggel elvitte munkahelyükre, a texasi könyvlerakatba. Aznap Oswald nem hozott magával ebédet, és hazafuvart sem kért. A hátsó ülésre pedig egy furcsa, hosszúkás csomagot tett. Azt állította róla, hogy függönykarnis.
Negyven kilométerrel odébb, Forth Worth-ben a hotelszobájából kilépő JFK személyesen kívánt jó reggelt Clint Hillnek, az őt őrző titkosszolgálat ügynökének. A nap valóban jól indult: nagy és barátságos tömeg gyűlt össze az elnök aznapi első nyilvános szereplésén, és a reggeli mellett elmondott beszéde is jól sikerült - bár itt elsősorban a First Lady, Jackie Kennedy, és az azóta ikonikussá vált rózsaszín Chanel kosztümje keltette a nagyobb érdeklődést.
Az elnöki pár kevéssel dél előtt érkezett Dallasba - épp időben ahhoz, hogy le lehessen venni az üvegtetőt az elnöki limuzinról, amelyben Kennedy áthaladt a városon. Az elnöki konvoj 12 óra 29 perckor érkezett a Dealey térre, ahol a könyvlerakat lépcsőin Buell Frazier munkatársaival - de Oswald nélkül - várta Kennedy érkezését. Ahogy a konvoj elhajtott előttük, durranás hallatszott. Frazier először azt hitte, hogy az elnököt kísérő egyik motor utógyújtása volt az. A második és a harmadik durranás után ráébredt: lövések dördültek. Az emberek pánikoltak, sikítozni, kiabálni, szaladgálni kezdtek. "Lelőtték az elnököt!" - hallatszott a tömegből.
Hill, aki a Kennedyét követő kocsiban ült, azonnal tudta, hogy baj van: az elnöki limuzinhoz rohant, és rávetette magát a meglőtt JFK-re, majd visszarántotta ülésébe a kimászni próbáló First Ladyt. A kocsi a közeli Parkland kórházba hajtott, ahol éppen ebédszünet volt. Amikor a hangosbeszélőn bejelentették, hogy azonnal orvosokra van szükség, Ronald Jones doktor visszahívta a kezelőt, hogy megkérdezze, miért. "Meglőtték az elnököt..." - válaszolták. Az ebédlő azonnal kiürült.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
