Voltak-e női papok a korai kereszténység idején?

2013. november 21. 13:05

A Róma északi részén, a városból kivezető Via Salaria mentén a 2-4. század között vájt katakombák a földterület egykori ókori tulajdonosáról, Priscilláról kapták a nevüket. A tizenhárom kilométer hosszú alagútrendszer egyike Róma számos katakombájának, mégis a "királynő" címet viseli az itt eltemetett számos mártír és püspök miatt. A Priscilla-katakomba őrzi Szűz Mária és a gyermek Jézus legrégebbi ismert ábrázolását (230-240) is.

Teljesen új színben és fényben láthatók a katakomba - a korai keresztények föld alatti temetkezési és istentiszteleti helye a keresztényüldözések korában - labirintusrendszerének falaira festett freskók, amelyeket lézertechnológiával állítottak helyre. A Lázárról elnevezett sírkamrában előtűntek a korábban alig látható bibliai jelenetek, többek között a Péter és Pál apostolt ábrázoló freskók. Restaurálták a katakombákban talált hétezer darab fehér márványból vésett szarkofág-töredékeket is, amelyek az ókori római szobrászat mesterművei.

Feltételezések szerint a freskókon az első keresztény közösségek nőpapjai is láthatók. A Vatikán ezt vitatja, s szenzációkeltő "tündérmesének" nevezi az állítást. Tény azonban, hogy van két olyan jelenet, amely az előbbi álláspontot képviselők nézetét erősíti. Az egyik freskón az okker színű Görög Kápolnában nők egy csoportja úrvacsorát vesz magához. A másikon, a Fátyolos Asszony Fülkéjének nevezett teremben pedig egy nő kinyújtott karokkal látható, s éppen misét celebrál - állítják egyesek. Liturgikus öltözet van rajta, például stólát is visel, ami a papi hatalom jele.

A nők pappá szentelését szorgalmazó Római Katolikus Nőpapok Szövetsége (Association of Roman Catholic Women Priests) szerint mindez azt bizonyítja, hogy a korai kereszténység idején voltak női papok. A vita persze nem új keletű. A néhai II. János Pál pápa 1994-es apostoli levelében szögezte le, hogy az egyháznak nincs felhatalmazása nők pappá szentelésére, amit azzal magyaráznak, hogy Jézus valamennyi apostola férfi volt.

A legújabb vitába Fabrizio Bisconti, a Vatikán műemlékvédelmi felügyelője is beszállt, ő azt állítja, hogy a papi ruhához hasonló öltözéket viselő alakok egyszerűen imádkozó nőket ábrázolnak, s nem úrvacsora, hanem halotti tor látható a freskón, a kezét az ég felé emelő nő pedig nem misét celebrál, csupán imádkozik.