Skót hadvezér volt Arthur király?

2013. november 21. 17:05

A mítoszok sűrű ködébe vesző briton király, Arthur és az alakja köré kapcsolódó jól ismert mondakör Galfredus de Monmouth Historia Raegum Britanniae című műve, azaz több mint ezer év óta izgatja a kutatók és a laikusok fantáziáját. Arthur története megunhatatlan, legendájának újraértelmezése folytán volt már római tábornok, kelta ellenálló, majd a tündérmesék hőse. Film és sorozat is készült róla, s bár állítólagos kerekasztalát már megtalálták, amatőr kutatók és régészek sem lelik feltételezett sírját - igaz, erre vajmi kevés esély mutatkozik. 

Adam Ardrey skót történész igyekszik leszámolni a romantikus-mitikus képpel, s új könyve nyomán azt állítja, hogy a király igazi neve Arthur Mac Aedan volt, apja pedig Skócia egyik királya, aki a 6. században élt. Camelotja Argyllben volt, legendás kardját, az Excaliburt a Kilmartin melletti Dunaddnál található kőből húzta ki, Falkirk mellett hunyt el és a Hebridákhoz tartozó Iona szigetén temették el - azaz ez lenne Avalon.

Az amatőr történész Ardrey - aki korábban azzal keltett feltűnést, hogy kijelentette, Merlin egy, a skóciai Glasgow Partick körzetében élt politikus volt -  éveken át folyó kutatás után jutott a fenti következtetésre. A Finding Arthur: The True Origins Of The Once And Future King (ez a magyarul Üdv néked Arthur, nagy király című T.H. White-féle regénysorozatra utal) című könyvének alapvetéseit többek között az Arthur király kerekasztalának említett felfedezése is alátámasztja, legalábbis állítása szerint.

"Úgy tartják, hogy Arthurt a Nyugati-tenger egyik szigetén, Avalonon temették el, ám Nagy-Britannia déli részén nincsenek szigetek" - fogalmazott Ardrey. Iona minden kritériumnak megfelel, a szigeten több mint száz - egyesek szerint akár 128 - királyt temettek el, ahogy Arthur Mac Aedan családtagjait is itt helyezték örök nyugalomra, közte Arthurt" - fűzte hozzá.

A kutató könyvében kifejti, hogy Camelot kastélyát a Dunaddtól északra levő mocsaras területeken, a nyugat-skóciai Argyll régióban kell keresni; a legenda szerint itt zajlott az Arthur-mondakor egyik fontos epizódja, az Excalibur kiszabadítása: a hiedelem szerint aki kihúzza a kőből a kardot, az lesz az a legendás harcos, aki megvédi az országot a támadásoktól.

Ardrey szerint az angolszászok elleni tizenkét csatára is skót területeken került sor. "Az elmélet bizonyításának lakmuszpapírja az Arthur által megvívott tizenkét ütközet volt. Sikerült mindegyiket azonosítani földrajzilag, és elhelyezni őket történetileg. Ezek közül hat ráadásul egy vonalban volt" - így a kutató, aki azt is tudni véli, hol halt meg a mondabeli király: szerinte a camlanni csata, ahol Arthur életét vesztette, Falkirk mellett, Camelonnál zajlott, Stirlingtől nagyjából 16 kilométerre délre.

Számos történész próbálta már Arthurt összekapcsolni Cornwallal és a születési helyeként számon tartott Tintagel-kastéllyal. 1998-ban például a cornwalli kastély romjai között egy 6. századi követ találtak, amelyen a király nevéhez hasonló név (Artognou) szerepelt, de a kutatók azóta cáfolták, hogy bármilyen kapcsolat lenne a névváltozat és a legendás király között.