10 tény a vegyi fegyverekről

2013. október 15. 11:00

1. Bár különböző vegyi fegyvereket (mérgezett nyilak, arzénfüst stb.) már évezredek óta használnak háborús célokra, a modern vegyi hadviselés kezdete az első világháború időszakára tehető.

2. A peloponnészoszi háborúban (i. e. 431-404) a spártaiak Athén ostroma során szurok, kén és fa keverékének elégetésével próbálták a falak mögül előcsalogatni a védőket.

3. Egy, az i. e. 2. században keletkezett kínai dokumentum szerint, az ostromló sereget leghatékonyabban mustár és más mérgező növény elégetésével lehetett távol tartani a falaktól.

4. A harci gáz tömeges alkalmazásának ötlete az első világháború kitörésekor a német hadügyminisztérium vezető tisztségviselőjeként dolgozó Fritz Haber német kémikustól ered, aki 1918-ban kémiai Nobel-díjat kapott a háború előtti munkásságáért.

5. Fritz Haber felesége, a vegyi fegyverek bevetését ellenző Clara nem bírta elviselni a férje segítségével véghezvitt pusztítást, és 1915-ben öngyilkos lett.

6. Amíg az antantcsapatok katonái 1915 júniusában nem kapták meg kezdetleges gázmaszkjaikat, vizelettel átitatott rongyokat tartottak az arcuk elé. A vizelet ammóniatartalma ugyanis valamelyest véd a klórral szemben.

7. 1918 októberében egy gáztámadás következtében Adolf Hitler ideiglenesen megvakult. Többek között ennek is köszönhető, hogy a második világháborúban megtiltotta a vegyi fegyverek katonai alkalmazását.

8. Bár a hadviselő felek felkészültek a gáztámadásra, a második világháború során – félve a beláthatatlan következményektől – egyedül Japán vetett be vegyi fegyvereket a kínaiak ellen.

9. Az amerikaiak a 60-as években egy Agent Orange nevű gyomirtót permeteztek a vietnami növényzetre, amelynek közvetett hatásaitól több százezren halhattak meg, és sokak szerint a szer félmillió torz gyermek születéséért is felelős.

10. A hidegháború idején a Szovjetunió és az USA birtokában lévő vegyianyag-mennyiség szinte a teljes földi élővilág elpusztításához elegendő lett volna.