Múlt-kor.hu


	"Aki magyar történetet ír, az csak székesfehérvári lehet"

"Aki magyar történetet ír, az csak székesfehérvári lehet"

2013. október 8. 10:19 MTI

Székesfehérvár történelméről rendez konferenciát kedden a fővárosban a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézete (MTA BTK TTI). A konferencia az Árpád-kortól napjainkig minden történelmi időszakot átfog, a felszólaló kutatók legújabb eredményeiket fogják ismertetni. Köszöntőt mond Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója is.

Az Aki magyar történetet ír, az csak székesfehérvári lehet - Székesfehérvár története kutatásának újabb eredményei című, a Szent István Emlékév alkalmából szervezett konferenciával kapcsolatban Ujváry Gábor főszervező, az MTA BTK TTI tudományos főmunkatársa elmondta: minden jelentősebb művelődés-, művészet- és hadtörténész megszólal, aki a városról kutatásokat végzett.

A konferencia az Árpád-kortól napjainkig minden történelmi időszakot átfog, a felszólaló kutatók legújabb eredményeiket fogják ismertetni. Köszöntőt mond Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója, Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, valamint L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke.

A délelőtti plenáris ülésszakon Zsoldos Attila akadémikus az Árpád-kori Székesfehérvárról, Pálffy Géza tudományos tanácsadó az utolsó, 1527-es székesfehérvári királykoronázásról tart előadást. Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum vezetőjének tudományos helyettese Székesfehérvár 1848-49-es katonai jelentőségéről és szerepéről, Ujváry Gábor pedig a két világháború közötti magyar kultúrpolitikáról beszél, míg Csurgai Horváth József, a székesfehérvári levéltár igazgatója a dunántúli városok és az egykori koronázóváros városfejlődését hasonlítja össze a reformkortól az első világháborúig.

A délutáni előadásokon szó lesz a törökkori Székesfehérvárról, Prohászka Ottokár püspök halála utáni emlékezetéről, az 1938-as ünnepi év és a város kapcsolatáról. A főszervező két témát emelt még ki, amelyekről még semmilyen tanulmány nem született idáig: az egyik Paksa Rudolf Szálasi és Székesfehérvár, a másik Turbucz Dávid A Horthy-kultusz Székesfehérváron (1919-1944) című előadása.


	"Aki magyar történetet ír, az csak székesfehérvári lehet"

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra