II. Rákóczi Ferenc orosz kapcsolatai
2013. szeptember 24. 10:06 MTI
II. Rákóczi Ferenc korának magyar-orosz kapcsolatait elemző tanulmánykötet jelent meg Oroszországban, hivatalos bemutatóját hétfőn tartották a Balassi Intézet Moszkvai Magyar Kulturális és Tudományos Központjában.
Seres Attila, a Levéltári Intézet moszkvai képviselője örömmel számolt be Az 1703-1711. évi Rákóczi-szabadságharc és I. Péter orosz cár külpolitikája című, külalakjában is tetszetős, tartalmában pedig rendkívül értékes kiadványról. A kötet a 2011. október végén Moszkvában rendezett tudományos konferencián elhangzott előadások alapján készült. A szimpóziumot a Szatmári békeszerződés 300. évfordulójára időzítették, és a moszkvai Rákóczi-napok keretében szervezték meg.
A tanulmánykötet a Közép-Európai Tanulmányok című oroszországi sorozatban jelent meg a Nyesztor-Isztorija orosz kiadó gondozásában. A Rákóczi-szabadságharc sok mozzanata, annak a francia, török és svéd kapcsolatrendszere ismert volt a történész kollégák előtt Magyarországon. Azt azonban nem vizsgálták mélyrehatóbban sem Magyarországon, sem Oroszországban, milyen kapcsolat volt Nagy Péter orosz cár és Rákóczi Ferenc politikája között a szabadságharc idején. A fejedelem és az orosz cár 1707-ben együttműködési megállapodást kötött, amelynek számos részletét a két évvel ezelőtti tanácskozáson tárták fel a kutatók - mondta Seres Attila.
Olga Havanova, a kötet felelős szerkesztője, az orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének tudományos munkatársa Megszenvedni Rákóczit - adatok a magyar alattvalók és a központi hatóságok kapcsolattörténetéhez címmel tartott két évvel ezelőtt előadást, amely szintén olvasható a kiadványban. A szakember elmondta, hogy annak idején orosz kutatói körökben nagyon pozitív volt a téma fogadtatása. A konferencián a Szlavisztikai Intézet mellett az Orosz Történettudományi Intézet, és a Lomonoszov Állami Egyetem kutatói is részt vettek. A legújabb adatokkal igyekeztek ellátni a hallgatóságot. Egy-egy előadó ugyanazt a témát dolgozta fel más-más megközelítésben, így érdekes volt hallani például előbb a török-szakértőnek, majd a svéd történelem kutatójának véleményét.
Seres Attila szerint érdemes lenne a kötetet Magyarországon is kiadni, hiszen a magyar tudományosság számára érdekes lehet az orosz kutatók álláspontja.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
