Mindenki megirigyelhette a középkori szudáni kolostort

2013. szeptember 3. 11:06

Szinte fehér foltnak számít Afrika régészeti térképén Szudán, amely a fekete kontinens harmadik legnagyobb országaként, 1 886 068 négyzetkilométeres területével kimeríthetetlen kincsesbányának számít. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Afrika északkeleti részén elhelyezkedő ország területén jelenleg is számos nemzetközi kutatócsapat dolgozik. Köztük van az a lengyel archeológusokból álló csapat, amely geofizikai módszerekkel és légi felvételekkel próbálja feltérképezni az egykori kolostor, a falu és a hozzákapcsolódó temető területét az észak-szudáni al-Ghazalinál.

A feltárások során egyedülálló, a bizánci kolostorok stílusában épült templomromokat, domborműves sírkőmaradványokat és edényeket – rajta feliratokkal – találtak a szakemberek, akik egyúttal megcáfolták azt a hipotézist, hogy a kolostor a kerámiagyártás központja lett volna. Bár a vasat a kolostor mellett olvasztották, a gyártás nem feltétlenül hozható összefüggésbe a szerzetesek jelenlétével – magyarázta Artur Obłuski ásatásvezető.

A szakember szerint a kolostoregyüttes mérete a korabeli bizánci császári épületekével vetekedett. Példaként említette a híres, a Sínai-félszigeten álló, az UNESCO világörökségi listáján szereplő Szent Katalin monostort, amely a világ legrégebbi, mai napig működő keresztény monostora. A térség monasztikus életét megalapozó kolostor építését I. Justinianus rendelte el, történészek szerint ez volt ama számos, a bizánci császár idején felhúzott pompás épület egyike, amely – az állandó hadakozás mellett – miatt a kincstár rendkívüli módon kimerült.

Al-Ghazali

A felfedezés rávilágít a núbiai királyság, Makuria (340-1312) gazdagságára. A szinte elfeledett középkori afrikai királyság területén se szeri, se száma a núbiai királyok által épített impozáns épületeknek. Makuria uralkodói a Nílus-völgyben, Asszuántól a mai Szudán fővárosáig, a Nílus-parti Kartúmig erődített központokat hoztak létre, köztük a „koronaékszerrel”, a királyság központjával, Dongolával. Ezek egyike a ghazali-i kolostoregyüttes, amelynek központi épülete a tökéletesre csiszolt homokkőből épült északi templom volt, s amely stílusát tekintve leginkább a bizánci építészet formavilágát idézi.

Idén egy újabb templomot tártak fel a déli oldalon, amelynek kutatása jóval nehezebbnek ígérkezik, mivel a feliratok rossz állapotban őrződtek meg a rajzoknál; a szakemberek néha órákon át tanulmányoznak egy-egy betűt, anélkül hogy bármilyen eredményre jutnának. Az egyik legérdekesebb felirat az ógörög nyelven íródott Agnus dei (Isten báránya) invokáció, amely azt sugallja, hogy a nyelvet sokkal tovább használták a középkori Núbia területén, mint Bizáncban.