Kleopátra végzetes döntése
2013. szeptember 3. 10:07
I. e. 31. szeptember 2-án a görög szigetvilághoz tartozó Actiumnál egy asszony váratlan döntése megváltoztatta a történelem egyik leghatalmasabb birodalmának sorsát. A két egykori triumvir, Octavianus és Marcus Antonius flottája között sokáig kiegyenlített küzdelem folyt, azonban a csata egy pontján Antonius felesége, a helyzetet reménytelennek ítélő VII. Kleopátra egyiptomi királynő 60 hajójával együtt váratlanul elhagyta a csata helyszínét.
Nem sokkal később Antonius is követte, és a vezető nélkül maradt sereg néhány órás harc után feladta a küzdelmet. Mikor Antonius elérte Kleopátra hajóit, átszállt a királynőt szállító gályára, ahol hosszú órákon át ült szótlanul, fejét kezébe temetve. A polgárháború kimenetele már nem volt kérdéses.
Antonius és Octavianus viszonya azután romlott meg, hogy a birodalom keleti részei felett uralkodó Antonius szerelmi viszonyt kezdett Kleopátrával. A királynő Julius Caesartól született, Caesarion nevű fia ugyanis nagy veszélyt jelentett Octavianus, Caesar fogadott fiának hatalmi ambícióira.
Octavianus i. e. 32-ben nyilvánosságra hozta Antonius végrendeletét, amelynek értelmében Kleopátrát, valamint Caesariont tette meg örököséül. Válaszul Octavianus még abban az évben hadjáratot indított az egyiptomi királynő és férje ellen.
A két sereg hónapokig nézett egymással farkasszemet Actiumnál. Antonius végül Kleopátra tanácsára – annak ellenére, hogy a szárazföldi csata jobban kedvezett volna seregének – a tengeri ütközet mellett döntött. A hadvezér helyzetét az utánpótlásvonalakat elvágó blokád mellett az is nehezítette, hogy nem sokkal a végső összecsapás előtt több katonája átállt Octavianushoz. A győzelem azonban így sem volt reménytelen, egészen Kleopátra váratlan húzásáig.
A szégyenteljes megfutamodás után Antonius i. e. 30-ban öngyilkos lett, majd nem sokkal utána Kleopátra is követte a halálba. Ezzel szemben Octavianus – i. e. 27-től Augustus – Róma történetének egyik legsikeresebb uralkodójaként vonult be a történelembe.