Elkészült Dobó István arcrekonstrukciója

2013. augusztus 15. 18:03

Eger volt az idei Ősök Napja elnevezésű rendezvény díszvendége Bugacon, ahol történelmi élőképpel kísérve mutatták be Dobó István várkapitány rekonstruált arcát. Az elkészült fej az egri Dobó István Vármúzeumba kerül. Még 2006-ban, a szlovákiai dobóruszkai templom átépítésekor találták meg az egri várvédő kapitány sírját. A maradványok, a koponya akkor a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába kerültek, ahol Papp Ildikó vezetésével vizsgálatsorozat kezdődött. A Gárdonyi Emlékév tiszteletére a Magyar Turán Alapítvány úgy döntött, antropológus szakértők közreműködésével szobrot készíttet Dobó István rekonstruált arcával. Ezt vasárnap, az Ősök Napja főattrakciójaként mutatták be a nagyközönségnek.

Sikerült minden eddiginél valóságosabban felidézni az egri kapitány vonásait. Bizonyára sokakban felmerül a kérdés, hogyan lehetséges ez, de hasonló munkák tapasztalatai azt mutatják, hogy egy-egy rekonstruált arc a felismerhetőségig képes visszatükrözni az elhunyt vonásait. A hős várvédőről nem maradt fenn korabeli, hiteles ábrázolás, csupán a halála után, a fia által készíttetett szarkofág fedlapján látható az arcképe, ám ez feltehetően idealizálja őt. Az eddig ismeretlen vonásokat Kustár Ágnes - akit Európa egyik legjobb arcrekonstruktőreként tartanak számon -, Balikó András szobrászművész, valamint Évinger Sándor antropológus készítette el.

"Természetes, hogy minden apró vonásában Dobó Istvánéval megegyezőt nem tud létrehozni a szakember, azonban ez az arc igen hasonló az eredetihez" - magyarázta Évinger Sándor. "Dobó István koponyájáról az orvosi diagnosztikában használatos CT segítségével készítették el a háromdimenziós felvételeket. A rekonstrukció két fő szakaszból állt: először a 'kényszer' munkákat kellett megcsinálni, vagyis a koponya hiányos, alakbeli torzulásait javították ki anatómiai jelleg alapján.

"Ez után kezdődhetett el a tényleges arcrekonstrukció, amely óriási precizitást igényelt, ez volt a legidőigényesebb feladat. A mimikai izmokat az eredési és tapadási helyek szerint határoztuk meg. A lágyszövet-adatokkal ezeknek az izmoknak a vastagsága számítható ki, mely után a szem, a száj, az orr elhelyezkedésének és formájának megállapítása következett. Mikor ezekkel elkészültünk, akkor vontuk be egy nagyjából ötven éves ember korának megfelelő 'bőrrel'. A hajviselet, a bajusz és a szakáll számít valóban csak következtetésnek, ezt az adott korszakra jellemző viselet alapján építettük rá a szoborra. Azért is, mivel a korabeli ábrázolásokon Dobót mindig arcszőrzettel ábrázolták" - mondta a szakember.

A cikk folytatása a heol.hu oldalon található