Hol van a Rubicon?
2013. augusztus 9. 08:48 MTI, Múlt-kor
Parázsló történészi vita várható szombaton, miután az olaszországi Rimini melletti San Mauro Pascoli békés városkája bírósági ügyet csinált az ókor egyik leghíresebb folyója, a Rubicon pontos helyének meghatározásából. A tét nem kicsi, három folyó "verseng" a történelmi örökségért.
A Rubicon az ókori Itáliában Gallia Cisalpina és Itália határán húzódott. I.e. 49. január 10-én vagy 11-én Caius Iulius Caesar egyetlen legiójával átkelt a Gallia Cisalpina provinciát Italiától elválasztó határfolyócskán, s így a senatussal és Pompeiusszal való kiegyezés helyett a polgárháborút választotta. „Alea iacta est” – A kocka el van vetve – mondta Caesar, mikor seregével átlépte a Rubicont és Róma ellen vonult.
A mai Emilia Romagna tartomány három kis folyója is a Rubiconnak vallja magát: a Pisciatello (vagy helyi nyelvjárásban Urgon), a Fiumicino és az Uso. Mindhárom az Adriai-tengerbe ömlik Riminitől északra. Az első kettő ugyanazokon a dombokon ered és még a tenger előtt egy mederben találkozik egymással.
Eddig hivatalosan a Fiumicinót azonosították a Rubiconnal, miután a Római Birodalom dicsőségének felélesztésén fáradozó Benito Mussolini ezt rendeletben rögzítette 1933 augusztusában: így lett a folyóból Rubicone, s az a város, amelyen keresztülfolyik, Savignano sul Rubicone. Az olasz diktátor határozott fellépése azonban nem térítette el a két további felet (pontosabban azok képviselőit) eredeti szándékától. „Nem volt határozott bizonyíték” – fogalmazott Paolo Turroni tanár-újsáíró. „Mussolini politikai okokból cselekedett: Savignano akkori polgármestere a fasiszta párt egyik prominense volt” – tette hozzá.
A három "aspiráns"
Friss tudományos válasz a kérdésre augusztus 10-én születhet, amikor a folyóktól nem messzi San Mauro Pascoliban levő szabadakadémia igyekszik megoldani a történelmi rejtvényt – bírósági tárgyalás formájában. A Fiumicino mellett szóló érveket Giancarlo Mazzucca, az Il Giorno napilap főszerkesztője – Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök Szabadság Népe pártjának egykori képviselője – képviseli majd.
Mazzucca a Tabula Peutingeriana 13. századi térképre hivatkozik, amely a Fiumicinót tüntette fel Rubiconként. A folyón egyébként egy római kori híd is átível. (Az újságíró modern bizonyítéknak Federico Fellini olasz rendező Amarcord című filmjét tartja, amelynek egyik jelenetében egy tanár a Fiumicinót mutatja Rubiconként diákjainak.) Mazzuca szerint sokan éppen azért vetik el a tézist, mert Mussolini döntött az ügyben, holott 1932-ben már a Times of London is a Fiumicinót emlegeti a történelmi folyóként.
Vele szemben Cristina Ravara Montebelli régész az Uso folyó nevében szól. A szakértő szerint a középkori Tabula téves, és akkor már sokkal megbízhatóbb Giovanni Boccaccio, aki a Pisciatellót azonosította Rubiconként. Montebelli szerint egy római kori rom is ezt támasztja alá, sőt 1750-ben is határként utaltak a helyre.
Érdekesség, hogy a Sammauroindustria nevű kulturális szervezet által kezdeményezett, szombatra kitűzött tárgyalás már nem az első történelmi "ügy", korábban Garibaldiról és Mussoliniről is ilyen találékony, izgalmas formában vitatkoztak a szakmabeliek. Éppen itt volt az ideje, hogy a Rubiconnal kapcsolatban is meginduljon az eszmecsere és hivatalosan is lezárják az utóbbi időben egyre inkább elharapódzó vitát.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
