Óhéber szöveg igazolhatja az ószövetségi történeteket

2013. augusztus 7. 08:50

A tavaly decemberben Ophelben, a jeruzsálemi Templom-hegy közelében megtalált i.e. 10. századi lelet és a rávésett felirat zavarba ejtette a régészeket. Amikor a régészek ráleltek a rejtélyes korsódarabra, eleinte úgy vélekedtek, hogy egy ősi kánaánita nyelvvel van dolguk.

Nem így gondolja Douglas Petrovich, aki azt állítja, hogy a korsón olvasható szöveg a héber nyelv legkorábbi, primitív változata, és azt sugallja, hogy a zsidóság jóval korábban feljegyezte saját történelmét, mint azt eddig gondolták – ez pedig egyben azt is jelenti, hogy a zsidók sokkal korábban megvethették a lábukat Jeruzsálemben.

„Jeruzsálemet ez a héberül beszélő népcsoport irányította az i.e. 10. században, a bibliai kronológia szerint Dávid és Salamon király idején” – mondta el Petrovich. „Bárkik is voltak ők, héberül írtak és uralmuk alá hajtották Jeruzsálemet” – fűzte hozzá. Ha Petrovich elmélete helyes, akkor ez az ószövetségi történetek pontosságát támaszthatja alá, valamint azt, hogy a zsidók "jelen időben", s nem évszázadokkal később jegyezték le történeteiket.

Az Ophel-felirat máris vitákat szült a tudósok között. Petrovich úgy gondolja, hogy a régészek nem merik hébernek nevezni a szöveget, elkerülendő ezzel a konfliktusokat. Ez különösen azokat az archeológusokat érinti, akik nem akarják "összemosni" a régészet "kemény" bizonyítékait a bibliai történetekkel.

Sokan egyetértenek abban, hogy egyes régészek túlságosan is megbíznak a Bibliában, az elmúlt egy évtizedben pedig egyre többen és többen keresik a bibliai történetek történeti bizonyítékait. Vitába szállt Petrovichcsal Israel Finkelstein, a Tel Avivi Egyetem professzora is, aki úgy látja, hogy újabban egyre többen veszik készpénznek a Szentírásban foglaltakat, s "olyan pontosnak gondolják, mint ma az újságokat."