Ősi falfestményeket fedeztek fel Kínában

2013. június 19. 08:41

Egy falfestményekkel teli kupolás sírra bukkantak a Pekingtől mintegy 330 kilométerre délnyugatra fekvő kínai Suocsou városában. A felfedezés egyedülállónak számít, mivel a freskók eredeti színei ritka jó minőségben maradtak fenn. A kutatók becslése szerint a falfestmények mérete 80 négyzetméter, tehát közel akkora, mint egy mai bowlingpálya.

A legtöbb ebből az időszakból származó kínai sírt kifosztották, s a benne található javakat elhordták a tolvajok, azonban a freskók még mindig eredeti pompájukban láthatók. Egy átjáró vezet át a sírba, amelynek ajtaját a „freskóőr” egy hatalmas karddal őrzi, vele szemben piros-kék ruhás lovasok állnak, akiknek egyenruhájuk élénksége alig változhatott az elmúlt évszázadok során.

A sír egykori lakóit, a férfit és feleségét is megörökítették a falakon, amint éppen egy lakomán vesznek részt, s egy baldachin alatt élvezik az eléjük rakott ételkülönlegességeket. Mellettük egy ember hárfán játszik, akit másik két zenész fúvós hangszerrel kísér. A sír bejáratához közel pedig négy férfi hosszú tülköket fúj.

A parancsnok felesége körül több hölgy is látható a freskón, néhányuk a kíséretéhez tartozhat, mások pedig szintén zenészek. A régészek külön kiemelték, hogy a falfestményen látható valamennyi asszony hajzuhataga egy repülő madár alakjához hasonlít. Egy másik jelenet egy vörös lovat ábrázol teljes menetfelszerelésben, mellette pedig egy ökör húzta kocsi látható, amelyet két göndör szakállú, fekete hajú férfi irányít, ők valószínűleg külföldiek lehetnek.

A sírhely kupolája

A sír kupolájában pedig azt láthatjuk, hogyan is képzelték el az ősi kínaiak a mennyet. A mennyezet színvilágát egységesen a sötétszürke dominálja, jelezve az égbolt végtelenségét. Az Ezüst Folyó – amely valószínűleg a Tejutat jelöli – délnyugatról északkeleti irányba folyik át az égbolton, benne pedig halszerű mintákat találunk, amelyeket akár hullámokként is értelmezhetünk” – írta Liu Jen kínai régész a Chinese Archaeology című folyóirat legújabb kiadásában. Hozzátette: a folyó mindkét oldalán csillagokat reprezentáló fehér pontokat láthatunk, emellett feltűnik a Hold és a Nap is, az utóbbit egy arany varjú jeleníti meg. Ezenkívül természetfeletti lények és az égövi állatok képe is észrevehető a kupola falán.

A sír 2008-ban egy leletmentő ásatás során került elő. A régész elmondása szerint mielőtt a szakemberek odaértek volna, a sírt már háromszor kirabolták, s a legtöbb ott található tárgy, beleértve a holttestet is, eltűnt. „A tolvajok a kék színű vonalakat, amelyek a falfestmények szakaszait elválasztják egymástól, már eltávolították, s a többi kép elmozdításához fogtak volna, mikor megállították őket a hatóság emberei” – írta Jen.

Amikor a régészek felfedezték a sírt, a Kínai Régészeti Intézet munkatársai azonnal hozzáláttak a falfestmények konzerválásához és a további ásatási feladatok előkészítéséhez. A freskók és a sír berendezése és egyéb jellegzetességei alapján a kutatók úgy vélik, az északi Csi-dinasztia korában készíthették mintegy 1500 évvel ezelőtt.

A tudósok szerint az eltemetett pár férfi tagja a Suocsou városáért felelős parancsnok lehetett, ami megerősíti a datálást. A történészek úgy tudják, abban az időben, amikor a pár élt, három rivális dinasztia küzdött a Kína feletti hatalomért. Az eltemetett kínai parancsnok a rövid életű Csi-dinasztiát támogatta, amely 550 és 577 között uralkodott, utánuk az északi Csou család vette át a hatalmat.

Abban az időben nagy megbecsülésnek örvendtek a katonai vezetők, hiszen főként a tapasztalatuk és képességeik volt a kulcs a hatalom megszerzéséhez és megtartásához. A Csi és a Csou családok egyaránt katonai dinasztiák voltak, s erejük a központi hadseregen nyugodott, ebben a környezetben már érthetővé válik, hogy engedhette meg magának egy helyi katonai parancsnok egy ilyen díszes föld alatti sír létrehozását.