Nevetséges okból kitört háborúk
2013. május 22. 17:52
Nika-felkelés
I. sz. 532-ben a csőcselék elárasztotta Konstantinápoly utcáit, lángba borította a város nagy részét, s Justinianus császár (527-565) és kormánya ellen kezdett tüntetni – mindez a kocsiverseny-istállók híveinek közötti összetűzésből indult. A konstantinápolyi hippodromban tartott versenyek népszerűsége a 6. század során ugrott meg, s a szurkolók szigorúan szervezett „pártokba” rendeződtek. Az utcai bandákba verődött „huligánok” két legerősebb, s barbárságaikról híres csoportjukat kékeknek és zöldeknek hívták.
A konfliktus 532 januárjában robbant ki, amikor a bizánci császár megtagadta a kékek és zöldek bebörtönzött és halálra ítélt két tagjának szabadon bocsátását. A két ősellenség szövetséget kötött, s közösen indították felkelésüket. (A lázadás neve is a cirkuszban kiabált Nika! azaz Győzz! felkiáltással kapcsolható össze.) Az adóterhek emelése miatt a rebellióra amúgy is kapható csőcselék néhány nap alatt felgyújtotta a város prefektusainak székhelyeit, összecsapott a császári őrséggel, s egy új uralkodót akart a trónra ültetni.
Mivel a felkelés híre egyre szélesebb körökhöz jutott el, Justinianus úgy döntött, erőszakkal veri le a lázadást. Miután megvesztegette a kékek táborát, a nyugati frontokról hazatérő tábornokaival pusztító támadást intézett a maradék lázongók ellen. A támadás igen véresre sikeredett: a zavargásokat elfojtották, hozzávetőlegesen 30 ezren maradtak holtan a lóversenypálya körül.