Nevetséges okból kitört háborúk
2013. május 22. 17:52
Cukrászháború
1828-ban egy katonai puccs során a feldühödött tömeg lerombolta Mexikóváros egy tekintélyes részét. A zavargások egyik szenvedő alanya egy francia származású emigráns cukrász, bizonyos Remontel volt, akinek cukrászdáját feldúlta a lázongó csőcselék. A mexikói hatóságok figyelmen kívül hagyták panaszait, így a kétségbeesett Remontel a francia kormánynak nyújtott be kártérítési petíciót. Kérelmével egy évtizeden keresztül senki nem foglalkozott, ekkor Lajos Fülöp szeme elé került a papiros. A polgárkirály már amúgy is zabos volt a mexikói kormányra, hogy vég nélkül halogatják milliós hiteleik visszafizetését, s azt követelte, hogy a közép-amerikai ország 600 ezer pesót fizessen a cukrász veszteségeinek megtérítésére. A mexikóiak hallani sem akartak a csillagászati összeg átadásáról, a francia király azonban nem tágított és Franciaország háborút indított Mexikó ellen.
1838 októberében egy francia flotta érkezett Mexikó partjaihoz, s blokád alá vették Veracruz városát. Amikor a közép-amerikaiak még mindig nem voltak hajlandóak fizetni, a francia rombolók megkezdték San Juan de Ulua fellegvárának ostromát. Több kisebb összecsapás után december végéig 250-en vesztették életüket a harcokban. A spanyolajkú amerikaiak nyugdíjazott tábornokukat is visszahívták a seregük élére, ám végül vereséget szenvedtek, ráadásul katonai vezetőjük is elveszítette egyik lábát a csatában. A harcok 1839 márciusában fejeződtek be, a brit kormány segített tető alá hozni a béke-megállapodást. A szerződés értelmében a mexikóiak kénytelenek voltak kifizetni a 600 ezer pesót, amely kétségkívül jelentős összegnek számított abban az időben egy cukrászdáért.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
