Újabb bocsánatkérés Japán részéről

2013. május 8. 15:41 MTI

Ezzel párhuzamosan Szuga Josihide kormányszóvivő leszögezte: Tokió nem tervezi felülvizsgálni azon 1995-ös nyilatkozatát, amelyben többek között a Koreai-félsziget japán megszállása alatt a hadsereg által prostitúcióra kényszerített nőktől kért bocsánatot - jelentette az NHK japán televízió. Abe a múlt hónapban az 1995-ös, az ázsiai országokkal szembeni japán agresszióért is megbánást kifejező nyilatkozatra utalva azt mondta: az agressziónak nincs a tudományos élet és a nemzetközi közösség által egységesen elfogadott definíciója, az államközi ügyek máshogy festenek attól függően, melyik oldalról nézzük őket.

Dél-Korea és Kína - az egykori japán birodalmi terjeszkedés két fő áldozata - élesen bírálta Abe kijelentését, és az Egyesült Államok is óva intette Japánt attól, hogy visszavonja a korábbi bocsánatkérést. A kormányfő szerdán közölte: "helytelen" volt a kijelentése, azzal csak az agresszió fogalmával kapcsolatos tudományos vitákra akart utalni. Hozzátette: Japán a II. világháború után őszintén szembenézett múltjával, azóta a szabadság, a béke és az emberi jogok tisztelete vezérli az országot.

Pak Gun Hje dél-koreai elnök egy, a Washington Post című amerikai lapban szerdán megjelent interjúban "mély sajnálatának és csalódottságának" adott hangot a japáni kapcsolatok megromlása miatt, s arra szólította fel Tokiót: nézzen szembe múltjával. "Japánt és Dél-Koreát számos dolog összeköti - a demokrácia, a szabadság és a piacgazdaság értékei -, s együtt kell működnünk az észak-koreai válsággal kapcsolatban és más gazdasági-védelmi kérdésekben. Azonban a japánok régi sebeket szakítottak fel, és ez nemcsak Koreára, hanem a térség más államaira is vonatkozik" - közölte Pak.

A dél-koreai elnök egy béke- és együttműködési kezdeményezés létrehozását sürgette Északkelet-Ázsia államai között, valamint az Egyesült Államok közbenjárását kérte a japán-dél-koreai kapcsolatok javítása érdekében. A környező államok szerint a decemberben hivatalba lépett Abe nacionalista retorikát folytat, és nem ismeri be a szigetország történelmi bűneit. Japán szakértők szerint a történelmi kérdésekkel kapcsolatos viszálynak belpolitikai okai vannak, mivel a japánok nagy része úgy érzi: a kormány és a császár már elégszer kért bocsánatot a közel hét évtizeddel ezelőtt történtekért.