Megbotránkoztatóak a görög olimpiai szobrok Katarban

2013. május 3. 12:27

A katari Doha város egyik galériája két szobrot kért kölcsön Athéntól az Olimpia múltja és jelene című kiállításhoz, ám mivel azok meztelensége nem volt összeegyeztethető az arab ország kultúrájával és közgondolkodásával, egy-egy szövetdarabbal takarták le a számukra megbotránkoztató részeket. A görögök felháborodásuknak adtak hangot, s inkább visszakérnék az alkotásokat, mintsem ilyen „megcsonkított” módon legyenek kiállítva. A katari aggodalom ugyanazon tőről fakad, aminek köszönhetően a nyugati világ történelmében is számtalanszor szenvedtek az ókori szobrok cenzúrát.

A görögöknek soha nem volt problémájuk a meztelenséggel a művészetben. Bár a kereszténység elterjedésével az ókor végén meggyengült a varázs, a reneszánszban újból erőre kapott, ám a későbbi időkben is voltak ellenzői. A híres író és költő, Pietro Aretino egy szemrehányó levelet küldött Michelangelónak a Sixtus-kápolnában található Utolsó ítélet című alkotásával kapcsolatban: „Műved egy szemtelen fürdőbe illene” – írta.

Egyesek úgy vélték, hogy Ádám és Éva a paradicsomban fügefalevelekkel fedte el magát, így a művész 1564-es halálát követően egyből elhelyezték az illetlen helyeket eltakaró növényi részeket. A tridenti zsinat (1545-1563) kitiltotta a nemi szervek, sőt még a mellek fedetlenségét megmutató ábrázolásokat is a művészetből, a katolikus résztvevők ugyanis úgy tartották, hogy a meztelenség a bálványimádásnak ad teret, illetve Isten megbántására való hajlandóságot növeli. A tendencia később is folytatódott, XIII. Kelemen pápa (1758-1769) a különböző „fügefalevelek” szinte tömegtermelését indította el, míg a legenda szerint Viktória brit királynő múzeumba érkezése előtt is célszerű volt letakarni az illetlen idomokat.