A Vatikánban lehet az indiánok első ábrázolása
2013. április 30. 14:10
Az amerikai indiánok első európai ábrázolását rejtheti egy vatikáni freskó – derült ki a reneszánsz mester, Pinturicchio Feltámadás című, a Borgia-lakosztályban található alkotásának restaurálása után.
A több mint ötszáz éves freskó megtisztítása után Maria Pustka restaurátor korábban nem látott, apró figurákra lett figyelmes a freskó közepén a feltámadó Krisztus alakja alatt, egy felfelé pillantó római katona mellett; a levelekből készített fejdíszt viselő meztelen férfiak gesztusait látva úgy tűnik, mintha épp táncolnának.
A vatikáni Apostoli Palotában található Borgia-lakosztály eredetileg VI. Sándor (Rodrígo de Borgia, 1431-1503) öltözőszobája volt. A 15. század végén a katolikus egyházfő Bernardino di Betto (Pinturicchio) olasz reneszánsz festőt kérte fel a szobák kifestésére.
Az 1492 és 1494 között megfestett freskók és festmények összetett ikonográfiai jelentéssel bírnak: egyfelől középkori hagyományokból táplálkoznak, másfelől a Borgiák isteni származásának eszkatológiai jelentésrétegeit tárják fel. A lakosztályt XIII. Leó 1889-ben restauráltatta, majd megnyitotta.
A titokzatos indiánalakokra kézenfekvő magyarázatot kínál a Vatikáni Múzeum igazgatója a L’Osservatore Romano című vatikáni napilap hasábjain. Antonio Paolucci szerint ugyanis VI. Sándor birtokában volt egy naplómásolat, amit Kolumbusz készített az Újvilágban tett első útjának idején; Kolumbusz ezt megmutatta II. Ferdinánd aragóniai uralkodónak és feleségének, I. Izabellának, Kasztília és León királynőjének, akik ugyan politikai okokból el akarták titkolni a napló tartalmát, de mivel a pápa spanyol származású volt, értesült az esetről.
Az útnak hamar híre ment. A napló latin fordítása Rómába is eljutott, heteken belül pedig Európában is elterjedt a genovai hajós világtörténelmi felfedezésének híre. Valószínűleg ez, a Ferdinánd pénzügyminiszterének, a Kolumbusz tervének megvalósíthatóságáról a királyi párt meggyőző Luis de Santangelnek küldött levél latin nyelvű változata jutott el VI. Sándorhoz is, így a Szentatyának volt fogalma arról, hogy milyen körülmények közé csöppent az itáliai hajós.
Az egyházfő személyesen is érintett volt az ügyben, ugyanis ő volt az, aki 1493. május 4-én kiadta az Inter caetera divini kezdetű bullát, amely a tordesillasi szerződés (1494) alapja volt. Sándor ebben úgy döntött, hogy a Zöld-foki-szigetek és Haiti között húzódó délkör mentén kettéosztja a földgömböt: ettől keletre a portugálok, míg attól nyugatra a spanyolok hódíthattak.
Ezekben az években Pinturicchio segítőivel együtt lázasan dolgozott a pápa lakosztályának freskóin. A Feltámadás című alkotás a Titkok Csarnokának falára került, rajta VI. Sándor alakjával, aki a freskó bal oldalán, térdepelve, imára kulcsolt kezekkel látható. Halála után III. Pius bezáratta a lakosztályt, amivel ő és utódai teljesen elhatárolódtak a botrányos Borgia-pápa örökségétől. A lakosztály négyszáz éven keresztül zárva maradt, így a benne található műalkotások kiváló állapotnak örvendtek a termek 1889-es megnyitásakor.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
