10 tény a gyarmatosításról

2013. április 16. 15:39

A gyarmatosítás az ókori görögöknél az i. e. 8. században zajlott le, amelynek fő oka a túlzott eladósodás és a túlnépesedés volt. A klasszikus európai kolonizációt azonban a 16-20. századra szoktuk datálni.

Az 1500-as években Spanyolországba 150 ezer tonna aranyat és 7,4 millió tonna ezüstöt szállítottak be az Újvilágból.

Az Inka Birodalmat 1532-ben Pizarro mindössze 150 emberrel foglalta el.

Még az óvatos becslések szerint is összesen közel 12 millió rabszolgát szállítottak Afrikából az Újvilágba.

Brazília volt az egyetlen ország Latin-Amerikában, amely vér nélkül szerezte meg függetlenségét, köszönhetően a Napóleon elől menekülő portugál királyi családnak.

A nyugati világ elől elzárkózó Kína az első ópiumháborúban súlyos vereséget szenvedett a britektől, s 1842-ben kénytelen volt megnyitni öt kikötőjét az európaiak előtt. Ekkor szerezték meg Hongkongot a britek, amelyet csak 1997-ben adtak vissza.

1857-ben a britek szolgálatában álló indiai katonák olyan töltényeket kaptak, amelyeket – a vallásuk által tiltott – disznózsírral kentek be, ezt pedig harc közben szájjal kellett feltépni, így akaratlanul is lenyelték az állati zsírt. Véres lázadás lett belőle.

A Kongói Szabadállam 1885-től II. Lipót belga király magántulajdona volt. Fő exportterméke, a nyersgumi hihetetlen bevételt jelentett az uralkodónak, aki 1908-ban nemzetközi nyomásra a bennszülöttek tömeges megkínzásának hírére átadta a terület kezelését a belga kormánynak.

Miután Japán 1910-re hivatalosan is elfoglalta a Koreai-félszigetet, több ezer koreai nőt köteleztek a japán katonák szexuális kiszolgálására.

A Brit Birodalom 1922-ben a Föld népességének és szárazföldjének negyedét tette ki. A szigetország uralma 34 millió km²-re és 458 millió alattvalóra terjedt ki.