Új megvilágításban a kevéssé ismert XVII. dinasztia

2013. április 9. 12:17

A XVII. dinasztia az ókori Egyiptom második átmeneti korszakának (i. e. 1793-i. e. 1532) utolsó dinasztiája volt. A második átmeneti kor az egyiptomi történelemnek a Középbirodalom és az Újbirodalom közötti korszaka, amelynek kezdetét és végét a források más-más időpontra teszik. Némelyek a korszakhoz sorolják a XIII. és XIV. dinasztiát is, mások azonban csak az északnyugati sémi eredetű nép, a Középbirodalom fáraói felett győzedelmeskedő hükszosz uralmat értik alatta.

Az egyiptomi fáraók uralma ebben az időben csak a déli országrészre (Felső-Egyiptom) terjedt ki, székhelyük Théba városa volt. Uralkodásuk alatt kezdődött meg a hükszoszok kiűzése Alsó-Egyiptomból és az ország újraegyesítése. A kutatók kilenc uralkodót sorolnak a dinasztiához, de a családi kapcsolatok jórészt még feltérképezetlenek.

Ezért is gondolták úgy spanyol kutatók, hogy feltárják Luxor (az ősi Théba) városának nekropoliszát, abban a reményben, hogy újabb királysírokra lelnek. A Djehuty-projektet a Spanyol Nemzeti Kutatótanács (CSIC) vezeti, s eddig négy sírra bukkantak Dirá Abu el-Naga-nél. Az első sír Intefmose-é volt, aki a felirat tanúsága szerint Szobekemszaf, a dinasztia egyik első uralkodójának fia volt – közölte José Manuel Galán, a CSIC kutatója.

Egy vályogtéglából épült kápolna épült sírkamrájához, amely a második sírhoz vezetett. Ez egy magas rangú tisztviselő, bizonyos Ahhotep számára épült, akit Nehen (Hierakónpolisz) városának "szóvivőjeként" emlegettek. A sírban három, festett agyagszobrocskát (shabtis) találtak, rajta az elhunyt nevével. A spanyol kutatók egy eddig érintetlen gyermekszarkofágot és egy gyermekherceg sírját is megtalálták.

A Galán vezette kutatócsapat szerint a felfedezések megerősítik, hogy a Dirá Abu el-Naga-i hegy északi oldala a XVII. és a korai XVIII. dinasztiák nekropolisza volt, ahol uralkodókat és magas rangú udvari tisztviselőit temettek el.