Szent Bálint napja, a szerelmesek ünnepe
2013. február 14. 10:02
Bálint és a magyar népszokások
Bálint már középkori naptárakban, misekönyvekben is előfordul, népszerűségét a középkor végén kereszt- és családnévként való sűrű előfordulása is mutatja: 1522-ben például a legkedveltebb szegedi keresztnevek közé tartozott. Ebből arra lehet következtetni, hogy a magyar nép körében is liturgikus hagyomány vagy néphiedelem fűződött hajdan Bálint alakjához.
Bálint képe található Bélakorompa, Kassa, Zsidve, Szászbogács szárnyasoltárain más gyógyító szentek társaságában. Bálintot tiszteli védőszentjéül a besztercebányai, kiskőszegi, szajki, németbólyi kápolna, illetve Szentkereszt, Györke, Lédec, Krempach temploma.
Vannak a naphoz fűződő tájjellegű szokások is. A mohácsi sokácok ezen a napon böjtölnek: csak egyszer esznek vagy zsír nélkül főznek, a templomban imádkoznak, gyónnak-áldoznak. Hőgyész kőművesei e napon misére mentek, hogy a magas állványokon dolgozva, Bálint oltalmazza meg őket a leeséstől. Az elekiek azon a napon, amelyre Bálint napja esik, egész évben nem ültetnek aprójószágot. Bálint reggelén az állatok itatóvizébe szenteltvizet cseppentenek. Mindszenten akár van, akár nincs hó ezen a napon, csíkot söprenek, vagyis utat vágnak az udvar olyan részén, ahová nem fér oda az aprójószág, de az ég madarai igen. Ide mindenféle gabonaszemet, aszalt gyümölcsöt szórnak számukra.
Cserszegtomaj gazdái Bálint-napkor napkelte előtt megkerülik a birtokukat, hogy a tolvajokat és a madarakat távol tartsák a szőlőtől. Balatongyörökön hasonló szándékkal megmetszik a szőlő négy sarkán a tőkéket. Hangonyban úgy vélik, ezen a napon jönnek vissza a vadgalambok, ami már a tavaszt jelenti. A rábaközi Szil faluban Bálintot a verebek védőszentjének tartják, a horvát néphit szerint pedig a madarak ezen a napon tartják menyegzőjüket.
(Forrás: Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium 2. köt. Bp. 1997.)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
