Múlt-kor.hu


	Tisztáznák "Hitler pápájának" szerepét

Tisztáznák "Hitler pápájának" szerepét

2013. február 12. 16:35

Régóta támadják XII. Piust amiatt, hogy a Vatikán élén 1939 és 1958 között álló pápa nem emelte fel szavát a holokauszt ellen, nem gátolta meg a római zsidó közösség haláltáborokba hurcolását, és ezzel bizonyos fokig még hozzá is járult a rémtettekhez. A Szentszék szintén régóta próbálja tisztázni XII. Pius szerepét, és azzal érvel, hogy a vészkorszak idején számos zsidónak a pápa utasítására az egyházi intézmények falain belül biztosítottak rejtekhelyet és oltalmat a nácik elől. A katolikus egyházfőre ragadt "Hitler pápája" bélyeget most egy márciusban megjelenő könyv próbálja letörölni.

Régóta dolgozik a Szentszék azon, hogy lemossa a XII. Pius (Eugenio Pacelli, 1876-1958) pápa becsületén ejtett foltot. Egy – Pius tevékenységét nem éppen a legjobb színben feltüntető – könyv nyomán gúnyosan "Hitler pápájának" is nevezett, a Vatikán élén 1939 és 1958 között álló szentatyát ugyanis azzal vádolják, hogy nem emelte fel a hangját a holokauszt ellen, nem gátolta meg a római zsidó közösség haláltáborokba hurcolását, és ezzel bizonyos fokig még hozzá is járult a náci rémtettekhez.

A Vatikán egy idén márciusban megjelenő könyvtől reméli, hogy sikerül helyreállítani XII. Pius megtépázott tekintélyét. A feladatot egy angol protestáns szerző, Gordon Thomas végezte el, aki hatalmas, eddig nem látott vatikáni iratanyagba nyerhetett betekintést, feltárva ezzel az áldozatok, az egyháziak és második világháború egyéb szereplőinek eddig ismeretlen, kevéssé árnyaltan megjelenő történetét.

The Pope's Jews (A pápa zsidói) című könyvben Thomas részletesen szól arról, hogyan adta áldását XII. Pius a Vatikán területén, illetve az európai kolostorokban kialakított zsidó menedékházak felállítására, de Pacelli felügyelte azt a titkos missziót is, amely során a klérus tagjai – életük kockáztatásával – zsidókat bújtattak a pápai állam területén, néhányuk részére pedig vatikáni állampolgárságot bizonyító iratot állítottak ki.

Eugenio Pacelli 1924-ben, mint Németország apostoli nunciusa

Az egyházi vezetők ezen idő alatt több száz, Genovában, Rómában és Olaszország más városában bújtatott zsidónak szereztek keresztlevelet, nekik köszönhetően több mint kétezer magyarországi zsidó kapott hamis, a keresztséget tanúsító okiratot, s ez a hálózat akadályozta meg néhány Németországban élő zsidó deportálását is. XII. Pius külön erre a feladatra egy vatikáni tisztviselőt is kinevezett, aki megszervezte, hogy a rászorultak élelmet, gyógyszert és ruhát kapjanak.

A második világháború alatt és után a katolikus egyházfőt még a zsidók megmentőjének tartották. A zsidó vezetők – köztük Jeruzsálem főrabbija 1944-ben – sorra ismerték el a pápának és a többi vatikáni tisztviselőnek sorstársaik megmentése érdekében tett erőfeszítéseit, s ezen a véleményen voltak a Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban kiadott zsidó lapok is, miközben Hitler a "zsidók szerelmesének" nevezte XII. Piust.

A pápa személyéről és működéséről alkotott, egyértelműen pozitív kép a hatvanas években alapjaiban változott meg, köszönhetően a Vatikánnal szembeni ellenséges szovjet magatartásnak, valamint Rolf Hochhuth 1963-ban rendezett, Der Stellvertreter. Ein christliches Trauerspiel (A helyettes; egy keresztény tragédia) című, a pápát némasággal és tétlenséggel vádló darabjának. Az egyre elterjedőben levő nézetet John Cornwell 1999-es, Hitler’s Pope című műve erősítette fel, amelyben a szerző egyértelműen elítélően szól Piusnak a holokauszt idején tanúsított működéséről.

A 80 éves XII. Pius

Mindezek ellenére úgy tűnik, hogy a Piusszal mégoly kritikus Izrael álláspontja is megenyhült a pápa második világháborús szerepét illetően. Egy tavaly megrendezett kiállítás csökkenteni próbálta a Szentatya szerepét a náci Németországgal kötött szerződés megkötésében, amely arról szólt, hogy a Vatikán kötelező garanciát kért a németországi katolikus iskolák megmaradására. A kísérőszövegek egyértelmű utalást tettek arra, hogy ezt XII. Pius elődje, XI. Pius hozta tető alá, mikor Eugenio Pacelli még a Vatikán államtitkáraként tevékenykedett. A tárlat a hangsúlyokon is változtatott: a kiállítás régi kiírása szerint Pius „nem avatkozott közbe”, mikor a zsidókat deportálták Rómából, az új ezzel szemben azt állítja, hogy „nem protestált nyilvánosan”.

Mindkét verzió egybehangzóan állította: XII. Pius tartózkodott attól, hogy aláírja a szövetségeseknek a zsidók kiirtása elleni tiltakozásáról szóló deklarációját 1942 decemberében. Azonban az új szöveg megemlíti a pápának az 1942-ben elhangzott karácsonyi rádióbeszédét, amelyben XII. Pius arról szól, hogy nemzetiségi hovatartozásuk miatt „emberek százezreit ítélik halálra vagy lassú pusztulásra”, igaz, az egyházfő nyíltan nem tett említést a zsidókról.

XVI. Benedek 2010-ben megjelent könyvében szintén védelmébe vette elődjét. A világ fénye: a pápa, az egyház, és az idő jelei című művében a pápa kifejti: adódik a kérdés, hogy XII. Pius miért nem tiltakozott erélyesebben a zsidók üldözése ellen. A szerző szerint erre a válasz az, hogy XII. Piusnak számolnia kellett azokkal a következményekkel, amelyeket nyílt tiltakozása váltott volna ki.

Nagyon sokat szenvedett, tudta, hogy fel kell emelnie a szavát, de a kialakult helyzet ezt nem tette lehetővé számára – vélte XVI. Benedek. A minap hivataláról lemondott egyházfő a titkos, illetve titkosítás alatt lévő vatikáni levéltári dokumentumok alapján meg van győződve arról, hogy XII. Pius számos zsidót mentett meg Európában azzal, hogy római és külföldi egyházi intézményekben rejtette el őket, s azért hallgatott, nehogy nehezítse a sorsukat.


	Tisztáznák "Hitler pápájának" szerepét

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. nyár: Őrült uralkodók

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra