Afrika öröksége ellen intéztek támadást a mali lázadók
2013. január 30. 18:28 MTI, The Guardian
A bamijáni Buddha-szobrok tálibok által történt lerombolásához hasonlították a mali lázadók legújabb akcióját, amely során két timbuktui kéziratgyűjteményt semmisítettek meg az észak-afrikai ország északi felét uraló iszlamisták.
A legfrisebb hírek szerint azonban úgy tűnik, épen maradt a páratlan értékű kéziratok nagy többsége az állami- és magángyűjteményekben a Mali északi részén fekvő Timbuktuban az iszlamista felkelők tíz hónapos megszállását követően - mondta szerdán egy szakértő, aki ugyanakkor elismerte: a lázadók egyes kéziratokat elégettek.
Korábban olyan értesülések érkeztek a városból, hogy az iszlamista fegyveresek a francia és a mali csapatok közeledtére felgyújtották Timbuktu egyik könyvtárát, az Ahmed Baba Intézetet, ahol több ezer páratlan értékű dokumentumot őriztek.
Az újabb értesülés egy, a történelmi dokumentumok konzerválásában közvetlen szerepet vállaló személytől származik. Shamil Jeppie, a dél-afrikai Fokvárosi Egyetem timbuktui kéziratokra szakosodott tanára azt mondta, hogy a gyűjtemények túlnyomó része nem semmisült meg. Hozzátette, hogy a dokumentumokat még a tuareg fegyveresek tavalyi érkezése előtt kimenekítették és szétosztva elrejtették.
Egy mali forrás, amely hasonlóképpen részt vesz a páratlan értékű kéziratok megőrzésében, arról számolt be, hogy a dokumentumok 95 százaléka biztonságban van. Ő is arról beszélt, hogy a gyűjteményeket kis részekre bontva biztonságos helyen tárolták. Az Ahmed Baba Intézetben több mint húszezer kéziratot őriztek, köztük 13. századból származó dokumentumokat.
A Timbuktut korábban elfoglaló szalafisták - az Ansar Dine (Hit Védelmezői) nevű csoport fegyveresei - tervszerűen pusztítottak el középkori műemlékeket. Embereik kiszakították a helyéről egy 15. századi mecset kapuját, miután leromboltak a városban lévő, az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO által a világ kulturális örökségeként számon tartott 16 síremlékből hetet.
Timbuktu irodalmi hagyománya a 15-16. századra nyúlik vissza. Ebben az időben az aranyban dúskáló Mali és Szongai Birodalom között kiterjedt kereskedelem zajlott. A Szahara és a Mediterráneum között folyó kereskedelem során a rabszolgákat és az aranyat északi irányba vitték, míg a könyvek délre mentek. A karavánok főleg arab kereskedőktől megvásárolt könyveket szállítottak, amiből nem hiányoztak a csillagászati, az aritmetikai, a jogi, valamint a szúfizmussal foglalkozó kötetek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
