Megvan, mitől halt meg a legendás Medici-katona
2013. január 18. 09:15
Mégse az elhibázott amputálás miatt, hanem az üszkösödéstől halt meg a 16. században élt legendás itáliai zsoldosvezér, Giovanni de' Medici. Az exhumálást követő vizsgálat azt is kiderítette, miben hunyt el a vele együtt eltemetett felesége.
A X. Leó pápa (eredeti nevén: Giovanni di Lorenzo de’ Medici) halála után a gyász fekete sávjait egész életében magán viselő, Giovanni dalle Bande Nere néven is ismert Giovanni de' Medici (1498-1526) a dúsgazdag firenzei Medici család egyik oldalágának tagja volt; ma a firenzei Medici-kápolnában nyugszik feleségével, Maria Salviatival.
Habár legyőzhetetlenségével szerzett hírnevet, Giovannit igen fiatalon, 28 éves korában érte a halál. 1526. november 25-én egy ágyúgolyó eltalálta, miközben a német birodalmi csapatok Róma felé meneteltek, hogy kifosszák az Örök Várost. Medicit ekkor Luigi Alessandro Gonzaga márki mantovai palotájába vitték. Az üszkösödés hamar megjelent a sérült végtagon, így a házigazda sebésze, Abram mester úgy döntött, hogy a katona megmentése érdekében amputálni kell a lábát.
Olasz kutatók novemberben exhumálták Medici csontjait, hogy közelebb kerülhessenek a karizmatikus hadparancsnok életéhez és halálához. A vizsgálatot a pisai egyetem patológiai múzeumának antropológus szakértője, Gino Fornaciari professzor vezette. „Úgy gondolták, hogy az amputálást nem a sérülés fölött, hanem kicsivel a boka után végezték, amivel azonnal aláírták Giovanni halálos ítéletét” – magyarázta Fornaciari.
A sebészorvost azonban jogtalanul támadták – figyelmeztetett a szakértő. Ugyan Giovanni szárkapcsát és sípcsontját valóban lefűrészelték, a kutatók nem találtak sérülésre utaló jeleket az amputált rész felett, se a térdnél, se pedig a combcsontnál. „A lábat gyakorlatilag az ágyúgolyó amputálta, az orvos csak 'befejezte' a folyamatot, megtisztította a sebet és helyrehozta a csonkot” – fejtette ki Fornaciari. A kutatás több más részletre is fényt derített, így például kiderült, hogy a zsoldosvezér 174 centiméter magas és erős testalkatú volt, míg feleségét fogbetegségek gyötörték, azonban halálát a késői, harmadlagos szifilisz okozta.
Giovanni sztoikus nyugalommal tűrte az elviselhetetlen fájdalmat, de öt nappal a beavatkozás után, 1526. november 30-án elhunyt. „Abram mester mindent megtett, de az üszkösödés már túl előrehaladott volt” – mondta el Fornaciari.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
