Szárított tök őrizte meg XVI. Lajos vérét
2013. január 3. 12:48
Két évszázaddal azt követően, hogy a forrongó francia nép kivégezte felszentelt uralkodóját, XVI. Lajost, s zsebkendőiket királyi vérébe mártotta, tudósok azt állítják, hogy egy ilyen forradalmi szuvenírként őrzött, véres szövetdarabra bukkantak.
A kutatók már évek óta próbálják bebizonyítani vagy megcáfolni azt az állítást, amely szerint egy díszes lopótökben található vérminta az 1793. január 21-én kivégzett XVI. Lajos (1774-1791) francia királyhoz tartozik. A szárított, kivájt tök forradalmi hősök portréival és szövegekkel van díszítve, az egyiken a következő írás olvasható: „Január 21-én Maximilien Bourdaloue zsebkendőjét a lefejezett XVI. Lajos vérébe mártá.” Az említett francia úr vélhetően a tökbe rejtette a becses szuvenírt, majd kidíszítette a tárolóeszközt.
A baljós ereklye egy évszázadra egy itáliai család tulajdonába került – kezdte a véres tök történetéről szóló beszámolóját a spanyol és francia szakemberekből álló kutatócsapat, amely a Forensic Science International című lapban publikálta eredményeit. Két évvel ezelőtt a dísznövényben talált vérfoltból vett DNS minta elemzéséből kiderült, hogy gazdája valószínűleg hasonlít a lefejezett uralkodóhoz – például neki is kék szeme volt. Azonban a DNS-nek nem lévén semmilyen királyi kapcsolódása, a kutatók nem tudták minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a vér Lajosé volt.
A maradványokat felhasználva a kutatócsapatnak sikerült genetikai kapcsolatot találni Lajos 16. századi ősének, IV. Henrik (1589-1610) francia királynak mumifikálódott fejével, amivel két legyet ütöttek egy csapásra: a két férfit elválasztó hét generáció által mindkét lelet hitelessé vált. „Kutatásunk megmutatta, hogy a maradványok tulajdonosai apai vonalon – felmenőik közvetlen kapcsolatán át – genetikai örökösöknek számítanak” – mondta Philippe Charlier francia patológus.
A Lajos és felesége, Marie Antoinette fejét követelő forradalom során a csőcselék berontott a Párizstól északra található Saint-Denis-i családi kápolnába, s megbecstelenítették az ott található királyi maradványokat (például IV. Henrikét is), kiásták őket, s különböző árkokba hajították. Egy forrás szerint sikerült megmenteni egy levágott fejet a káoszból. Hosszú ideig úgy vélték, hogy az az 1610-ben, 57 éves korában egy katolikus merénylő által meggyilkolt Henriké lehetett. A fej gazdái évszázadokon át folyamatosan cserélődtek, aukciókon bukkant fel vagy magángyűjteményekben pihent.
2010-ben a tudósok bejelentették, be tudják bizonyítani, hogy a fej valóban „A Párizs megér egy misét” szólásáról elhíresült királyé volt: korabeli portrékra hivatkoztak, röntgensugarak és háromdimenziós szkennelési elven alapuló technikákat is bevetettek, azonban még ezek után is sokáig vita tárgyát képezte a királyi kobak.
„Az új bizonyíték birtokában körülbelül 250-szer nagyobb valószínűséggel állíthatjuk, hogy a vér és a fej egykori tulajdonosai közeli rokonságban álltak egymással” – mondta Carles Lalueza spanyol szakértő. „A fizikai, történeti és biológiai bizonyítékokat, illetve feljegyzéseket összevetve nagyon meglepő lenne, ha a szóban forgó maradványok nem a két meggyilkolt uralkodóhoz tartoztak volna. Kijelenthetjük: mindez nem kétséges többé” – tette hozzá.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
