Így írtuk a történelmet 2012-ben

2012. december 28. 08:05

Nehéz lenne elsőre megmondani, melyik volt az év legfontosabb híre, régészeti felfedezése, ennek eldöntését olvasóinkra bízzuk, de tény, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan 2012 is bővelkedett az izgalmasabbnál izgalmasabb történelmi tárgyú hírekben. A legnagyobb polémiát kétségkívül az a bejelentés indította el, miszerint Jézusnak felesége volt. Egy harvardi történész állt a tudóstársadalom elé azzal, hogy azonosította azt a 4. századi papirusztöredéket, amelyet ő Jézus felesége evangéliumának nevez. A „Jézus így szólt hozzájuk: A feleségem…” kezdetű szöveg eredetiségét sokan megcáfolták, így tett a Vatikán hivatalos lapja, a L'Osservatore Romano is.

Jézusnál maradva, ebben az évben sem kaptunk arra megnyugtató választ, hogy vajon tényleg a Megváltó testvéréé volt-e az az osszuárium, amelyhez arab kereskedők révén jutott egy izraeli magángyűjtő; a hamisítás vádját a jeruzsálemi bíróság nem találta megalapozottnak. Azonban idén geológusok kutatásaiból megtudhattuk, hogy Jézust – ahogyan az Újszövetség is írja – minden bizonnyal i.sz. 33-ban, április 3-án, pénteken feszítették keresztre; abban az időben két földrengés is történt, s ezt Máté evangéliuma is leírja.

A bibliai régészet nem csak a Jézushoz köthető leletek miatt volt érdekes 2012-ben. A török sajtó adott hírt arról, hogy februárban ezerötszáz éves kézírásos, rajzokkal illusztrált kézirat került elő Törökországban, s elképzelhető, hogy az egyik legrégibb keresztény evangéliumról, Barnabás evangéliumáról van szó. De szintén idén számolhattunk arról, hogy régészek megtalálhatták Keresztelő Szent János csontjait, hogy tényleg pusztíthatott a bibliai tíz csapás, illetve hogy sikerült rálelni Sába királynője mesés aranykincseinek származási helyére.

Két örökzöld témánk, Stonehenge (az építéséről itt, a lehetséges építőkről pedig itt olvashat) és a Húsvét-szigetek moai szobrai is tartogatott meglepetéseket 2012-ben, de nem múlt el úgy hét, hogy ne számoltunk be volna arról, milyen új felfedezés történt az ókori Egyiptom területén: idén újabb "elveszett" piramisokat találták, megfejtették a fáraók halálának rejtélyes okát, illetve pont került arra a hosszú ideje tartó történészi vitára, hogy milyen körülmények között vesztette életét III. Ramszesz.

Ugyan cikkünk írásakor a világ a nagy érdeklődés ellenére sem ért véget, hosszan és sokat foglalkoztunk a maja civilizáció bukásának körülményeivel, s beszámoltunk róla, hogy a szakértők szerint már kéznyújtásnyira van Atahualpa, az utolsó inka uralkodó évszázadok óta keresett sírhelye is. Idén slágertéma volt a vámpír-temetkezés, Bulgáriában, Szozopol fekete-tengeri üdülővárosban egy olyan, hétszáz éve élt férfi csontjait találták meg, akinek mellkasából vaspálca állt ki, míg Szerbiában állítólag életre is kelt az egyik.

Nagy szenzációt keltett, amikor spanyol kutatók megtalálták a Caesar elleni merénylet pontos helyét, azonosították az első etruszk piramisok romjait, megtalálták Bulgária északnyugati részén Európa első városát, egy laoszi barlangban a modern ember legrégebbi maradványaira bukkantak, Horvátországban feltárták a történelem első, ismert asztrológiai tábláját és genetikai vizsgálatokkal megoldották a szkíták eredetének rejtélyét. Elsüllyedésének 100. évfordulója miatt a Titaniccal is nagy terjedelemben foglalkoztunk, (például itt, itt és itt) s kerestük, de nem találtuk a választ a 75 éve eltűnt amerikai pilótanő, Amelia Earhart rejtélyes halálára.

Nem lenne teljes kép a hazánkkal foglalkozó történelmi hírek bemutatása nélkül. Idén május 26-án volt száz éve, hogy megszületett Kádár János, Wallenberg-emlékévet tartottak, de a felfokozott nemzetközi figyelem ellenére sem sikerült megtudni, hogy pontosan hol és milyen körülmények között halt meg a magyarországi zsidók ezreit megmentő svéd diplomata. Hangos volt a sajtó a késő római ezüsttárgyak, a Seuso-kincsek körüli huzavona miatt, őrizetbe vették Csatáry László egykori kassai gettóparancsnokat, de nem csitultak az indulatok a volt belügyminiszter, Biszku Béla ügye körül sem.

Idén végre hazakerültek Deák Ferenc elveszettnek hitt levelei is, szarmata sírt találták Orosházán, középkori hajóroncsokat a Dunában, páratlan leleteket Füzér várában, embercsontok kerültek elő a tihanyi apátsági templom mellett, megkezdték Tázláron az Árpád-kori templom és temető feltárását, de jelentőségét tekintve talán mindezeken is túltett a Sárisápon talált ókori luxuskocsi.