Aszály miatt költözött el az ősi ausztrál kultúra

2012. december 17. 14:27

A Queensland és a Wollongong Egyetem kutatói megállapításaikat az American Geophysical Union Journal című folyóiratban tették közzé. Mint azt Hamish McGowan professzor elmondta, a kutatásaik szerint 5500 évvel ezelőtt egy gyors klímaváltozás zajlott le az északnyugat-ausztráliai Kimberley vidékén. „A dátum egybeesik azzal az időponttal, amikor az ott élő bennszülött lakosság elhagyta eredeti lakóhelyét, s keletebbre költözött” – mondta McGowan.

Ez a régió ad otthont a világ egyik legnagyobb barlangművészetének, amelyet két különböző stílus, a Gwion (másik nevén: Bradshaw) és a Wandjina képvisel. A Gwion festményei 17 ezer évvel ezelőttig nyúlnak vissza, a legújabb freskók pedig 7000 évesek, míg a Wandjina-barlangban a művészet 4000 évvel ezelőtt tört utat magának, s a mai napig tart. Mindezidáig a mintegy három évezredes szakadékot nem tudták megmagyarázni a szakértők.

„Kutatásunk fényt derített a több évezredes kulturális szakadékra, véleményünk szerint Gwion művészei egy éghajlatváltozás okozta nagy nyári monszun miatt költözhettek el a területről” – fejtette ki a kutató. Elmondása szerint számos tényező felerősíthette az aszály hatásait, például a földfelszín állapotának drasztikus megváltozása, a légkörben lévő porszemcsék növekedése, amelyek a nyári monszunesők elmaradásáért okolhatóak.

Az életfeltételek rosszabbra fordulása, a kiszámíthatatlan időjárási körülmények, az aszályos időszakok gyakorisága és a vízellátottság jelentős romlása az őskori bennszülött kultúrákat a terület elhagyására ösztönözték. A szárazság néhány évszázaddal később véget ért, s a Wandjina képviselői lepték el a terepet, amikor a klíma körülbelül 4000 évvel ezelőtt ismét kedvezőbbé vált.

A kutatók szerint a kontinens északnyugati területeire vonatkozó állítások Ausztrália más részire is érvényesek lehetnek, vagyis a gyors éghajlatváltozások jelentős befolyással lehettek a populáció életére. „Ez az elmélet szembemegy a hagyományos nézettel, amely szerint az ausztrál őslakosok vadászó-gyűjtögető életmódjára csekély hatást gyakorolt a szeszélyes természet” – így a kutató.