Vetélytársat kapott Mezopotámia

2012. november 19. 08:57

Négyezer évvel ezelőtt a Nyugat-Indiától Észak-Afganisztánig húzódó Indus-völgyi civilizáció - más néven Harappa-civilizáció - több mint 680 ezer négyzetkilométeren terült el, s ezzel kétszer nagyobb területet foglalt magába, mint az egyiptomi birodalom és Mezopotámia együttvéve.

Az indusi műtárgyak a legkorábbi írásos feljegyzésekről tanúskodnak, a harappai múzeumban látható szövegtöredék például 4400 éves, de még ma is vannak olyan írásos emlékek, amelyeket a fejlett technika ellenére sem sikerült megfejteni. A régészek szerint az Indus-völgyi civilizációban a várostervezés volt a legszembetűnőbb jelenség: a Harappában fellelhető csatornák, kutak, illetve téglák mérete és tömege szinte megegyezik a több száz kilométerre levő Mohendzsodáróban alkalmazott arányokkal.

A harappai régészeti nemzetközi konferencián két indiai régész, B.R. Mani és K.N. Dikshit meglepő teóriával állt elő az indiai szubkontinens első ismert civilizációjának eddig többé-kevésbé kanonizált datálásával kapcsolatban. Szerintük ugyanis a legújabb feltárt régészeti maradványok egyértelműen azt bizonyítják, hogy a Harappa-civilizáció kétezer évvel korábban kezdődött, mint azt eddig hittük.

A megjelenés előtt álló tanulmányukban Mani és Dikshit azt állítják, hogy a Bhirrana-ból (Haryana), származó leletek radiometrikus kormeghatározása és a feltárt pre-harappai kulturális maradványok szerint már időszámításunk előtt 7380 és 6201 között is éltek emberek a kontinensen. Ha állításuk bizonyítást nyer, akkor kijelenthető, hogy az Indus-völgyi kultúra időben egyezést mutat a mezopotámiai civilizáció felvirágzásával (a sumerok i.e. 6500 körül emelkedtek fel az Ubaid-korszakban).

Bár az eddig megfejtett szövegek azt mutatják, hogy a sumerok nyelve semmilyen más nyelvvel nincs rokonságban, az egyik elmélet szerint a mai Irán partjai mentén, azaz nagyjából a két civilizáció határán élő népek elámi-dravida nyelven beszéltek. Az újabban egyre nagyobb támogatottságot élvező elámi-dravida hipotézist vallók arra alapozzák nézetüket, hogy a földművelés a Közel-Keletről Elámon keresztül érkezett az Indus-völgybe, így Mezopotámiából nemcsak az új, forradalmi eszközök kerültek az ókori városállam közvetítésével a szubkontinensre, hanem egy új nyelv is gyökeret eresztett.