Közel járnak Nagy Sándor sírjának megtalálásához
2012. október 17. 17:39
Szinte pontosan a Nap mozgását követte az az út, amely köré Alexandriát, a Nagy Sándorról elnevezett egyiptomi várost megépítették. A makedón uralkodó születésnapján látható égi tünemény felfedezése még egy lépéssel közelebb viheti a kutatókat az elveszett sírhoz.
A makedónok legendás hadvezér-uralkodója, III. Alexandrosz, ismertebb nevén Nagy Sándor (i.e. 356-323), időszámításunk előtt 331-ben alapította meg az ókori világ hét csodájának egyikéről ismert észak-egyiptomi kikötővárost, Alexandriát. A Kairótól 208 kilométerre északra levő, a Nílus deltatorkolatában elhelyezkedő település később virágzásnak indult, megépítették a város később földig rombolt impozáns könyvtárát, valamint híres jelképét, az egykoron 140 méter magas világítótornyot.
Az ókori Alexandria a nyugati-keleti irányú Kanópusz-út (a kanópusz a múmia belső részeinek tárolását szolgálta) mentén épült fel – magyarázta Giulio Magli, a Milánói Műszaki Egyetem archeoasztronómusa. Ennek tanulmányozása során kiderült, hogy az utat nem topográfiai megfontolások szerint alakították ki: a Kanópusz-utat úgy építették meg, hogy Nagy Sándor születésének napján (július 20.) a felkelő nap azzal tökéletes "összhangban" vonuljon az égen – olvasható az Oxford Journal of Archaeology című tudományos folyóirat egyik tanulmányában.
A kutatás eredményei még egy lépéssel közelebb vihetik a Nagy Sándor sírja után nyomozó szakembereket a makedón király végső nyughelyéhez – írja a Discovery News. Az ókori szövegek csupán annyit említenek, hogy a király testét aranykoporsóba, egy aranyszarkofágba helyezték, amelyet később üvegre cseréltek. A sír valahol Alexandriában lehet, de pontos helye kétezer éve ismeretlen.
Magli és kollégája, Luisa Ferro számítógépes szoftverrel szimulálták a nap mozgását, amelynek pályája az i.e. 4. században a jelzett napon fél fokos eltéréssel követte a kiépülő utat. Ezt a páratlan hatást növelte az akkor feltűnő Regulus (α Leonis, Alpha Leonis), az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga.
Mint azt a szakértők megjegyzik, a csillagászattal kapcsolatos építészeti megoldások nem voltak ritkák az ókorban, különösen Egyiptomban – elég csak a gízai nagy piramisokat említeni. „Az, hogy Alexandria megépítését az égitest mozgásával kötötték össze, közvetlen utalást jelentett a király nagy hatalmára” – mondta el Magli.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
