Árpád-kori templomot és temetőt tárnak fel Tázláron
2012. október 16. 10:00
Árpád-kori templom és temető feltárása folyik a Bács-Kiskun megyei Tázláron, ahol az erődített templom körül mintegy 180 sírt fedeztek fel - közölte Gallina Zsolt ásatásvezető régész. Az itt élő lakosságot a tatárjárás pusztíthatta el.
A szakember elmondta, hogy a nem megszokott tájolású középkori templomot és sírmezőt három koncentrikus árok övezi, amelyek mentén a sírokat feltárták.
A 11. és a 13. század közötti időkből feltárt sírok melletti temetőárkokból számos érdekes és nem mindennapi lelet került elő: fejszét, ásót, sarlót, ép malomkövet, abroncsos favödröt, ép edényeket, a templomból származó faragott kő- és téglatöredéket leltek. Az árok alsó részén egy leégett épület árokba dőlt deszkafalait is megtalálták.
Gallina Zsolt az ásatás különlegességének nevezte azt, hogy a középső árokban egy olyan csontvázra találtak, amely a közösségből kivetett és rendellenesen, hasra fektetve, hátra kötözött kézzel eltemetett férfié volt, akit a többi sírban eltemetettekkel ellentétes irányban tájolva találtak meg.
A régész szerint a halott fejéhez elhelyezett három sarló feltételezhetően a visszajáró halottól való félelemből fakadt. A férfi eltemetésének módjából, valamint abból, hogy nem sírgödörbe, hanem az árokba temették, arra lehet következtetni, hogy a közösség ellen bűnt elkövető személy csontváza került elő.
A régészek a feltárt leletanyag és a pusztulás nyomai alapján azt feltételezik, hogy az itt élő lakosságot a tatárjárás pusztíthatta el. Az ásatás vezetője hozzátette: a rendellenesen eltemetett férfit feltehetően saját közössége büntette meg, mert a mongolok nem kötözték össze áldozataikat, hanem azonnal megölték őket.
A templom nyomaira az utolsó pillanatban bukkantak, egy újabb mélyszántás örökre eltüntette volna azt, pedig 9 méteres szélessége nem egy egyszerű falusi templomra vall. A régészek számítása szerint összesen legalább 1000 sír helyezkedhet el a területen.
Gallina Zsolt szerint fontos lenne a templom teljes feltárása, mert a későbbiekben a környék múltjának legnevezetesebb ősi emléke lehetne. Az ásatásokat a Nemzeti Kulturális Alap, Tázlár önkormányzata és a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet is támogatja.