Boldoggá avatják a 400 éve meggyilkolt prágai ferenceseket
2012. október 10. 16:41 MTI
Szombaton Prágában boldoggá avatnak 14 ferences szerzetest, akiket a XVII. század elején a cseh város protestáns lakossága árulónak minősített, megkínzott, majd meggyilkolt. XVI. Benedek pápa májusban hagyta jóvá a boldoggá avatási dekrétumot, amelynek alapján a szombati ceremónia után az 1611. február 15-én meggyilkolt, döntően nyugat-európai országokból származó ferences szerzeteseket felveszik a boldogok jegyzékébe. A pápai dekrétum szerint a meggyilkolt szerzetesek vértanúnak minősülnek.
A ferenceseket a prágai Szűz Mária kolostor templomában kínozták halálra. A külföldi papokat a katolikus egyház hívta meg Prágába, hogy a döntően protestáns városban katolikus miséket tartsanak, terjesszék a katolikus hitet, és életükkel példát mutassanak az embereknek. Prága protestáns lakosságának azonban - sem a cseheknek, sem a németeknek - nem tetszett a katolikus szerzetesek tevékenysége, ellenségnek tekintették, támadták, és megalázták őket.
Miután 1611 elején Habsburg Leopold zsoldos hadserege megszállta Prágát, az ellenséges viszony tovább mérgesedett. A prágaiak az ellenség embereinek, kollaboránsoknak tartották a ferenceseket. 1611 februárjában a kolostorban élő szerzeteseket összegyűjtötték a templomukban, és halálra kínozták őket. Nem sokkal később azonban, amikor Csehországban megszilárdult a Habsburgok uralma, és fokozatosan megváltozott a közhangulat, a lakosság jó része növekvő tisztelettel tekintett a meggyilkolt szerzetesekre.
Többször kísérletet tettek a 14 mártír ferences szerzetes boldoggá avatására, de egyik sem végződött sikerrel. A rendszerváltás után, 1992-ben ezért a Cseh Püspöki Konferencia újra napirendre tűzte az ügyet, és beadvánnyal fordult II. János Pál pápához a ferencesek boldoggá avatása érdekében.
A boldoggá avatási ünnepség a prágai Hradzsinban álló Szent Vitus székesegyházban lesz. A ferencesek földi maradványait néhány hónapja kiemelték a kolostortemplom kriptájából, majd laboratóriumi vizsgálatoknak vetették alá. Ezek bebizonyították, hogy a maradványok valóban a XVII. század elejéről származnak. A szerzetesek földi maradványait ezután egy több százéves tölgyfából készült, díszes koporsóban helyezték el.
A Cseh Püspöki Konferencia október elején pásztorlevélben arra szólította fel a katolikus hívőket és a lakosságot, hogy a vérontás legyen "mementó" napjainkban is, amely tanúságot ad a hitről, és segít a "történelmi sebek" mélyebb megértésében a katolikusok és más felekezetek együttélését illetően. A püspökök felhívták a figyelmet arra, hogy a világban "valódi szolidaritásra van szükség, amely a mélyebb értékekre épül".
Támogasd a 
szerkesztőségét!
