Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

15 év leglátványosabb hazai régészeti leletei

2012. október 4. 16:20

<

Új metódusok a régészetben

Az elmúlt években a BMMI Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztályának lehetősége nyílt számos új módszer alkalmazására a régészeti lelőhely-felderítés és -kutatás terén. Munkájukkal, amelynek köszönhetően intézményük országos szinten is a szakma élvonalába tartozik a légirégészeti és geofizikai vizsgálatok alkalmazása terén, a kiállításciklus lezáró egységében ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

Az alkalmazott régészeti módszerek lényege, hogy talajbolygatás, illetve a föld alatti régészeti jelenségek roncsolása nélkül vagy minimális roncsolásával kapjunk képet az elmúlt korok emlékanyagáról. Alkalmazásuk Európa-szerte sok országban nagy hagyományokkal rendelkezik, a kutatás szerves részét képezi, Magyarországon azonban még több évtizedes hátrányt kell behozniuk a kutatóknak.

A Janus Pannonius Múzeum 2005–2007 közt részt vett az Európai Unió Culture 2000 programja keretén belül megvalósult European Landscapes – Past, Present and Future (Európai tájak múltja, jelene, jövője) című pályázatban, amelynek fő célkitűzése volt – több más uniós tagállam szakintézményeinek együttműködésével – hogy a nem-roncsoló módszerek gyakorlati hasznát és a kutatásokban elért eredményeit bemutassa.

Noha szűkösebb anyagi keretek között, de a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a pályázat lezárulta után is folytatódott a program. 2010 óta újult erővel folytatják kutatásaikatat, mivel az intézmény társpályázóként részt vesz az Európai Unió Culture 2007 – ArchaeoLandscapes Europe programjában, mintegy 40 külföldi intézménnyel együtt. Ennek a pályázatnak a lényege, hogy a korábbi Culture 2000-es pályázat alapelveit továbbfejlesztve egy összeurópai hálózatot hozzon létre az örökségvédelmi szakemberek között, erősítse a közönségkapcsolatokat a tudományterület felé, és a legújabb távérzékelési és nem-roncsoló módszerek használatát népszerűsítse.

Az elmúlt hét év kutatásai során olyan új ismeretekkel bővült tudásuk, mint a neolitikus körárkok „tömeges” voltának felismerése Baranyában, melyek egy részét geofizikai vizsgálatokkal is módjukban állt vizsgálni, amivel tovább tudták fejleszteni a légi régészeti módszerekkel nyert adatokat. Szintén az újdonság erejével hatott a nagyrészt a levegőből felfedezett, korai bronzkori erődített települések nagy száma. Korukat a felszínen talált leletek alapján sikerült meghatározni.

Ugyanakkor nem csak nagy számuk volt meglepő, de hasonló alaprajzuk és fekvésük, valamint hálózatszerű elhelyezkedésük is, melynek észrevételét a légi perspektíva és a kutatási adatok feldolgozását segítő térinformatikai alkalmazások tették lehetővé: mindegyikük a Baranyai-dombság patakvölgyeinek találkozásánál lévő dombvégeken létesült, egymástól átlagosan 5–7 km-re. Ezt a (szándékos vagy véletlen) szabályszerűséget alkalmazva sikerült megtalálnunk a ma ismert tíz lelőhely közül hármat.

Az épített emlékek kutatásában főleg a talajradaros mérések alkalmazásával sikerült látványos eredményeket elérni. Ezek közül is kiemelkedik a Vokány-Trinitáspusztán végzett mérés, ahol tisztázni tudták a korábban csak elszórt adattári említésekből ismert, és kis felületű ásatással vizsgált bencés kolostor alaprajzát. A pécsi székesegyház altemplomában végzett felmérések újabb adatokat szolgáltattak a templom építéstörténetéhez, melyeket más módszerrel jelenleg nem tudhattunk volna meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?


	15 év leglátványosabb hazai régészeti leletei

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tél: Szoknyával a politikában

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra