Az Ország Tükre: képes sajtó Magyarországon

2012. szeptember 25. 16:56 MTI, Múlt-kor

A 2013. január 20-ig látható kiállításon csaknem háromszáz metszet, rajz, festmény és szobor mellett technikai kuriózumok és kultúrtörténeti érdekességek várják az érdeklődőket. A BTM és az Országos Széchényi Könyvtár együttműködésében megvalósult tárlaton számos olyan műtárgy szerepel majd, amelyet a közönség még nem vagy csak igen régen láthatott. Ilyenek például Lotz Károly Petőfi-illusztrációi és Franz Kollarz reprezentatív magyar történeti sorozata.

Mint írják, a kiállítás a képes sajtó fejlődéstörténetének bemutatása mellett azt emeli ki, hogy a 19. századi sajtó hogyan vett részt a nemzeti múlt és jelen képzeteinek kialakításában. Ebben a folyamatban éppúgy helyet kapott a történeti hősök alakjának és tetteinek bemutatása, mint az irodalmi alkotók kultuszának építése. Nemzedékek emlékezetében úgy maradt meg március 15. vagy Deák Ferenc temetése, ahogyan az illusztrált sajtóban megjelent, a kor irodalmi, politikai nagyjaink arcmását a sajtó révén ismerte meg.

A kiállítás kiemelten foglalkozik 1848 képeivel és kultuszával, az 1867-es koronázás ábrázolásaival és az 1879-es szegedi árvíz képeivel, megeleveníti egyebek mellett az 1859-es Kazinczy-ünnepségeket és a Széchenyi-kultusz megjelenítését 1860-ban. A tárlat bemutatja az önálló szobadíszként is használatos, reprezentatív képmellékleteket és jutalomképeket, valamint az ezekhez kapcsoló festészeti és szobrászati alkotásokat, amelyek a metszetek előképei és ihletői voltak.

Széchenyi Döblingben (fotók: Révész Emese, A képes sajtó Magyarországon 1780-1880)

A sajtóban megjelenő grafikai technikák - rézmetszet, fametszet, kőrajz - mellett az érdeklődők megtekinthetik a litografáló sajtógépet, rézlemezeket és technikai eszközöket, továbbá vitrinekben a képes folyóiratok néhány eredeti példányát. A nyomdai munka gépei és a szerkesztőségi munka színtere egykorú ábrázolások nyomán és rekonstruált enteriőrrel jelenik meg. A változatos tárgyanyag segítségével a látogatók a bemutatott művek kultúrtörténeti hátterét is megismerhetik.

A 18. század végétől a folyóiratok mind gyakrabban illesztettek szövegükhöz képeket. Ezek kezdetben önálló mellékletként megjelenő rézmetszetek, acélmetszetek voltak. Nagy változást jelentett a fametszés új technikájának elterjedése, amely lehetővé tette, hogy a lapok jó minőségű képeket a szöveggel párhuzamosan közöljenek.

Az 1840-es évektől kezdődően, angol mintára kiindulva aktuális, "közhasznú" és "mulattató" lapok sokasága jelent meg a sajtó terepén, idővel szakosodva a női vagy gyermekolvasókra, a vidéki népre vagy városi polgárságra. A hazai lappiacot a negyvenes években még az önálló képmellékleteket kínáló irodalmi divatlapok uralták. Az 1854-ben indult Vasárnapi Újsággal azonban színre léptek az aktuális, enciklopédikus, fametszetes folyóiratok.

Az ismeretközlésnek ez a közérthető, képes formája Magyarországon különös jelentőséget kapott, ugyanis a képes sajtó fellendülése nálunk egybeesett a nemzeti gondolat kibontakozásával. A reformkor vagy a szabadságharc leverését követően az önkényuralom éveiben roppant jelentőségű volt egy közéleti személy arcképének bemutatása, avagy egy ünnepelt színészt, közismert szerepében megelevenítő rajz.

Az eredeti, igényes, egyszersmind nemzeti tárgyú művészeti grafikák iránti igény a kiegyezést követő évtizedben lassan gyengült. A nyolcvanas évektől a fametszet helyett mind gyakrabban illesztettek eredeti fényképet, idővel pedig a jutalomképek is festmények fotómechanikus reprodukciói lettek. Visszanézve, a képes sajtó első évszázada egyúttal a magyar művészi sokszorosított grafika első aranykorának is tekinthető.