Az Anna-bál hagyománya

2012. július 27. 14:07 MTI

Az első Anna-bált 1825. július 26-án tartották Szentgyörgyi Horváth Fülöp János fogadójában, a házigazda leánya tiszteletére. Az ifjú Anna Krisztina azon az estén ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernővel, az 1848-49-es szabadságharc későbbi aradi vértanújával. Az idén is átadják a Kiss Ernőt ábrázoló herendi porcelán huszárszobrot annak a személynek, aki sokat tett és tesz Balatonfüred kultúrájáért, szellemi életéért.

Az Anna-naphoz legközelebb eső szombaton rendezett balatonfüredi bálok, ahol a bálkirálynőt 1862 óta aranyalmával is jutalmazzák, hamar országos hírűvé lettek, a nemzeti öntudat zsinóros dolmányokban, gyöngyös pártákban is kifejezésre jutott. Az egykoron neves személyiségeket - Széchenyi Istvánt, Wesselényi Miklóst, Kossuth Lajost, Vörösmarty Mihályt, Jókai Mórt, Blaha Lujzát - vonzó mulatságok fénye a két világháború között kissé megkopott, reneszánszuk 1954-ben kezdődött. A színhely előbb a Balaton étterem volt, 1957-től pedig a felújított egykori Kúrszalon, a mai Anna Grand Hotel.

A bál nyitótánca hagyományosan a díszpalotás, amelyet a Magyar Állami Operaház balettművészei mutatnak be az Anna-báli keringővel, Huszka Jenő utolsó szerzeményével együtt. Ennek a dallamai 1962 óta csendülnek fel. A bálon részt vevő nők sorszámozott herendi porcelánszívet kapnak, amelyek mindegyike egyedi, s minden évben más - az idén indiai vízzöld - színben készülnek, ezeket a bál főtámogatója, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. készíti.

A hölgyek közül választja ki a szakmai zsűri a legszebb tizenötöt, majd e 15-ös csoportból választják meg a bál résztvevői és az eseményt élőben közvetítő Duna Televízió nézői az Anna-bál szépét és két udvarhölgyét. Kilétükre a tévéközvetítés miatt a hagyományoktól eltérően nem éjfél után, hanem előtte negyedórával derül fény. A bálkirálynő jutalma az aranyalma mellett egy Viktória-mintás herendi váza, két udvarhölgyéé pedig egy-egy herendi váza Rotschild és Apponyi díszítéssel.

A bál előtti napon rendezik meg a balatoni szívhalászatot, amelynek résztvevői kihalászhatják a tóból jövendőbelijük nevét. E kedves szokásról már Vörösmarty Mihály és Krúdy Gyula is megemlékezett. Akkoriban a tóra ladikokkal, csónakokkal kievező lányok fából készített kis szívecskéket hajítottak a hullámok közé, amelyekre egy-egy férfinevet róttak. A szívek közül minden lány kifogott egyet, s akinek a neve szerepelt rajta, az lett első táncpartnere másnap a bálon. A hagyományt néhány évvel ezelőtt újították föl, a lányok az 1891-ben épült Kelén gőzös fedélzetén ülnek, s a szíveket merítőhálóval foghatják ki.

A bál napján hagyományosan az előző évi bálkirálynő hajt végig hintón a városban, a bált követő vasárnap délelőtt pedig az Anna-bál legszebb hölgye és kísérői díszes hintón, lovas huszárok kíséretében indulnak sétakocsikázásra.

Az Anna-bál alkalmából rangos kulturális programok várják az érdeklődőket, többek közt a bált megelőző napon a Magyar Állami Operaház szervezésében ingyenes operagálát rendeznek. A díszvendég Opatija specialitásokkal is készül az eseményre, így horvát női vokálkar adja az éjféli gálaműsort. A szokásokhoz híven Balatonfüred városa meghívta a bálra azokat a balatonfüredi lányokat is, akik idén ünneplik 18. születésnapjukat, s akik számára ingyenes a belépés.