A matematika adott választ egy egyiptomi rejtélyre

2012. július 25. 16:39

A dahsúri királyi nekropolisz egykoron szemet kápráztató látványt nyújtott. A Kairótól 30 kilométerre délre található, hatalmas kiterjedésű terület egy olyan helyet biztosított Sznofrunak, az ókori egyiptomi IV. dinasztia első uralkodójának, ahol piramisépítő képességét csiszolhatta. Azt a képességét, amelynek birtokában fia, Hufu (Kheopsz) később felépítette a gízai piramisokat.

A Dahsúrban és körülötte folyó élet jelei az azóta eltelt 4500 év alatt szinte teljesen elenyésztek. Annak reményében, hogy megismerjék, mi veszett el az idők során, a helyszínen dolgozó archeológusok a fraktálokhoz, ezekhez az „önhasonló”, végtelenül komplex matematikai alakzatokhoz fordultak segítségül.

A folyók ilyen alakzatot vájnak ki maguknak a földben, amely forma jóval az után is fennmarad, ha a folyók megváltoztatják folyásukat. Ugyanez lenne a helyzet Dahsúrban is, amely a Nyugati Sivatag szélén helyezkedik el, s ahol a folyókat a Nílus ártere "szárítja" ki – ez azonban a képek tanúsága szerint mégsincs így.

Arne Ramisch (Alfred Wegener Institute) kollégáival együtt régészeti kutatásuk során megalkották Dahsúr és környékének digitális topográfiáját és felmérték annak fraktális geometriáját. Az eredmény megdöbbentő volt: a piramisok körül egy meglepően nagy területen – legalább hat négyzetkilométeren – hiányoztak a természetes fraktális geometriai vonalak. A feltételezések szerint talán Sznofru vagy a többi óbirodalmi uralkodó parancsára változtattak a területen.

„A változtatást nehéz észrevenni, különösen az avatatlan szemnek. De még a gyakorlottak is nehezen hiszik el, hogy az egyiptomiak milyen nagy 'lábnyomot' hagytak maguk után” – fejtette ki Ramisch. A természetes fraktálok „feldúlásának” nyoma arra is választ adhat, hogy mi volt a területen korábban; Ramisch szerint ebben a helyzetben arról lehet szó, hogy az itt meglevő, mára már eltűnt széles teraszokkal a piramisok monumentalitását kívánták növelni.