Merénylet Hitler ellen
2012. július 20. 12:13
Amikor a bomba felrobbant és a bunker a levegőbe röpült, úgy tűnt, hogy Németországnak sikerül lezárnia egy viharos korszakot, esélyt kapva egy méltányos békekötésre. A háború gyors lezárása milliók életét menthette volna meg, azonban a merénylet célpontja, a Führer élve távozott a főhadiszállás romjai közül. A háború tovább folytatódott, és a Reich, vezérével együtt végleg elmerült a lángoló pokolban. Mindez napra pontosan 68 évvel ezelőtt történt.
Klaus von Stauffenberg ezredes egy gazdag, katolikus földbirtokos családból származott Bajorországból. A katonai pályát választotta, és magas rangú tisztként része volt a náci Németország gyors és káprázatos sikereiben. Harcolt a lengyel, a francia, majd a szovjet hadszíntéren is. Ám a brutális és embertelen eljárás a kelet-európai szláv és zsidó lakossággal szemben, valamint a sztálingrádi kudarc és a sorozatos katonai vereségek fokozatosan Hitler ellen fordították a mélyen vallásos Stauffenberget.
1943. április 7-én az észak-afrikai fronton egy brit vadászbombázó támadása folytán, súlyos sérüléseket szenvedett: elvesztette bal szemét és jobb karját, bal kezén két ujját. A Németországban lábadozó ezredes 1943 augusztusában lépett kapcsolatba a Hitler meggyilkolására szövetkezett magas rangú tisztek, Henning von Treschkow és Friedrich Olbrich tábornokok által szervezett körhöz. A csoport 1943 folyamán dolgozta ki a Valkűr-hadműveletet, amelynek elsődleges célja Hitler likvidálása után az SS és a Gestapo kiiktatása, és egy méltányos béke megkötése lett volna.
Az összeesküvők már 1943 márciusában megpróbáltak végezni a Führerrel. A vezér Szmolenszk felé tartó gépére bombát helyeztek, de az nem lépett működésbe. Később a Hitlerrel napi kapcsolatban lévő Helmut Stieff tábornok “keze remegett meg” és visszalépett a merényletettől, így a Führer élve hagyta el a klessheimi katonai ruházati bemutatót. A sorozatos kudarcok folytán Stauffenbergben megszületett az elhatározás: ő lesz aki, végez majd Hitlerrel.
Mivel bejárása volt a vezérkari értekezletekre, az összeesküvők úgy tervezték, hogy Stauffenberg bombát robbantva, egy megbeszélésen likvidálja a Führert. Ennek megfelelően az ezredes 1944. július 20-án Hitler kelet-poroszországi főhadiszállására ment, ahol a tárgyalóasztal alá egy táskában bombát helyezett el. A tervnek megfelelően telefont kapott Berlinből és elhagyta a tárgyalót. Csakhogy Stauffenberg távozását követően Heinz Brandt ezredes távolabb tolta a táskát Hitlertől, ami így a vastag tölgyfa asztal alatt robbant. A detonáció négy embert megölt, többeket megsebesített, ám Hitler kisebb karcolásokkal szerencsésen megúszta az incidenst.
A robbanás után Stauffenberg azonnal Berlinbe utazott és beindította a hadműveletet. Közölték Hitler halálhírét és a beépített tisztek hozzákezdtek az SS és a magas rangú politikai vezetők letartóztatásához. Az este folyamán azonban kiderült, hogy a Führer túlélte a merényletet és megkezdődött az összeesküvés felgöngyölítése. Stauffenberget és társait rövid tűzharc után elfogták, majd kivégezték.
A megtorlás folyamán több mint 5000 embert tartóztattak le, 200-at kivégeztek. Többen saját kezükkel oltották ki életüket, így Németország legnépszerűbb tábornoka Erwin Rommel is a halálba menekült, akinek Hitler képmutató módon még állami temetést is rendezett.
A német nép ezzel elvesztette az utolsó esélyét a háború azonnali lezárására, a Führer pedig a szerencsés merénylettől megrészegülve, misztikus küldetéstudattal átitatva tovább folytatta a háborút, amely végül Németország totális vereségével végződött.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
