Festetics-hajók a Balatonon
2012. június 28. 12:31
"Palli haiu, Szolgáia haiu, Stela" és a többiek
Bori egyik rajzán – mely 1810 körülre datálható – a teljes Festetics-hajópark látható, a Főnixen kívül a „Laszlo”, a „Palli haju”, a „Szolgáia haiu”, a „Stela”, a „Bori Antal”, a „Juditta” és a „Féczke”. Ha összevetjük az írott forrásokat a rajzokkal, akkor igen nehéz megállapítani, hogy a levelekben, jelentésekben, leltárakban vagy ülésjegyzőkönyvekben épp melyik hajóról van szó, mivel ritkán közlik a nevét, csak körülírják a hajót: pl. nagy hajó, sóhajó, legkisebb révészhajó, nagyobb postahajó.
A Főnixszel egy időben épülhetett a „Szolgája” postahajó, mely egyárbocos és a már említett 1798-as hajóleltár szerint 16 evezős kísérőhajó volt, a part és a Főnix közötti közlekedésre szolgált, mivel a nagy hajó a sekély partvizek miatt nem tudott a révhelyekre beállni.
Szolgája hajó (1796 k.)
Az 1798/1799. évi leltár Bori Antal keze alatt egy vitorlás postahajót említ, a révészek kezén pedig négy öreg hajót és egy postahajót. Az 1803. és az 1804. évi leltárak egy „szogáló csónak”-ot és egy postahajót sorolnak fel a „sajkás eszközök” között, az 1807-1808. évi pedig egy „nagyobb postahajó”-t és egy „kisebb postahajót”-t. 1812-ben a gályához a „nagyobb posta hajó” helyett, amelyet eladtak, egy másik, kisebb postahajót készítettek.
Az 1795 és 1815 között keletkezett leltárak tanúsága szerint a kompok száma ebben az időszakban négy. Ezek közül az egyik volt a Juditha. Sebestyén már 1796 novemberében elkészítette az új révészhajó rajzát, és ígérte, hogy költségvetéssel együtt benyújtja majd a Directoratusnak. A tölgyfa deszka, mely a Főnix építéséből maradt, szerinte elég lett volna az új hajóhoz, de a biztonság kedvéért még 5 tölgyfa kivágását kérte, a Directoratus 6 fa kivágását rendelte el. 1797 júliusában már arról számolt be Sebestyén, hogy a révészhajó rajzát átadta Borinak, aki el kezdte a bókony, vagyis a hajóborda készítését. A Directoratus azonban rendreutasította a mérnököt, hogy előbb a hozzá kellett volna benyújtani a terveket. 1798-ban már folyt a hajó építése, és 1799-re elkészült a Juditha, a Fenékpuszta és Bottyán között közlekedő szekérszállító komp.
1800-ban már a következő hajót építették, mégpedig az 1801. április 10-én vízrebocsátott László nevű révészhajót, mely Festetics Lászlóról kapta nevét, aki később a Balaton első sportvitorlázója lett, „ügyesen és nagy gyakorlattal kormányzott”.
Fecske nevű, legkisebb révészhajóról annyit tudunk, hogy a somogyi, vagyis szántódi révnél elsüllyedt, 1801 tavaszán kivontatták és 1802-re újította fel Bori.
1806 augusztusában az olasz hajóépítő mester azt javasolta, hogy építsenek egy kis „sétáló hajót” – melynek tervét csatolta leveléhez –, mivel embereinek ősszel nem lett volna munkájuk. A hajóhoz szükséges fa rendelkezésre állt, és ha nem használták volna fel, akkor tönkre ment volna. 1807-re készülhetett el a Stella nevű egyárbocos, a Festetics-hajópark rajza alapján 10 evezős sétahajó, a fedélzet hátsó részén sátorral. 1820 májusában a Directoratus elé került a „Bori Antal hajó csináló mester által készült új satoros hajonak rajzolattya”, tehát ekkor egy újabb sétahajó épült.
A Bori Antalról elnevezett kompról egy 1815. évi jegyzéket ismerünk, ekkor már a Bori hajó „viseltes”-nek számított.
Ezek után újabb és újabb hajók készültek. Szidónia nevével már 1815-ben találkozhatunk, mikor is javították ezt a kompot, majd 1819-ben egy újabb kompot építettek a mintájára.
Török Enikő cikke a Magyar Országos Levéltár Archívumában olvasható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
