Múlt-kor.hu


	Tovább folyik a titkolózás a Kennedy-merényletről

Tovább folyik a titkolózás a Kennedy-merényletről

2012. június 18. 10:21

A CIA kérésének eleget téve az amerikai Nemzeti Levéltár úgy határozott, hogy nem teszi közzé a Kennedy-merénylettel kapcsolatos, a titkosszolgálatot érintő 1171 szupertitkos dokumentumot. Pedig jövőre lesz ötven éve, hogy 1963 novemberében Kennedyt fényes nappal, dallasi kampánykörútja során lelőtték.

Gary Stern, a levéltár (National Archives and Record Administration, NARA) jogtanácsosa elárulta, hogy az intézmény nem fogja közzétenni a szóban forgó iratokat a Barack Obama amerikai elnök által meghirdetett kampány részeként, ami a CIA szerint amúgy is komoly logisztikai kötelezettséget róna a levéltárra.

„Nagyon elszomorít a döntés, ezzel mindenkit megfosztanak attól a lehetőségtől, hogy teljesen megismerjük a merénylet történetét” – ez már Larry Sabato, a Virginiai Egyetem politológusának véleménye. „Ennek a szörnyű eseménynek az 50. évfordulója tökéletes alkalmat nyújtott volna arra, hogy még többet megtudjunk az elnök haláláról. Ez csak azt a széles körben megfogalmazott gyanút erősíti, hogy a kormányzatnak még mindig van rejtegetni valója a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban” – tette hozzá.

Az Assassination Archives and Research Center (AARC) által kér dokumentumok titkossága legalább 2017-ig érvényben lesz, ekkor jár le ugyanis az 1992-es JFK Records Act, amely a merénylettel kapcsolatos, a kormány birtokában levő összes irat közzétételét rendeli el. Volt olyan történész is, aki azt kérte számon, hogy miért 54, és nem 50 évvel a merénylet után válnak megismerhetővé ezen iratok, hozzátéve, hogy mindezek ellenére a Kennedy-merénylet az Egyesült Államok történetének egyik, ha nem a legjobban feltárt fejezete.

A NARA döntése előtt látott napvilágot azon két egykori CIA-tiszt által megszellőztetett információ, amely szerint a kubai diktátor, Fidel Castro tudott a merénylő, Lee Harald Oswald szándékáról. Glenn Carle a Daily Beast című amerikai internetes lapban közölt cikkében védelmébe vette egykori kollégáját, David Phillipst, akit a konspirációs elméleteket gyártók előszeretettel hoznak összefüggésbe a Kennedy-merénylettel, mondván, az azóta már elhunyt ügynök keze is benne lehetett a gyilkosságban.

A még mindig titkosítás alatt levő CIA-iratok minden bizonnyal ezeket a kérdéseket is tisztáznák. A feljegyzések között ugyanis mintegy 600 oldal foglalkozik Phillipsszel, az 1963-as Castro elleni operatív műveletek irányítójának karrierjével. Phillips neve még egy ügy kapcsán lehet ismert: egy 1999-es vizsgálat ugyanis rámutatott, hogy 1970-ben a titkosügynök Nixon elnök kérésére szervezte meg az egyik chilei tábornok likvidálását.


	Tovább folyik a titkolózás a Kennedy-merényletről

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. ősz különszám: 101 kép rólunk

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra