Bárány Ágoston
2012. március 30. 13:38
Miskolc, 1798. december 29. – Makó, 1849. április 11.
Az 1798-ban született Debreczeni Bárány Ágoston iskoláit szülővárosában, Miskolcon végezte, majd Egerben folytatta 1817-ben. Ügyvédi álmai igen hamar megvalósultak, ugyanis már 21 évesen megyei esküdt lett, egy évvel később királyi táblajegyző, 23 évesen pedig már ügyvéd.
Kazinczy Ferenc ösztönzésére Bárány Ágoston irodalmi vénája is előtérbe került. Költészeti művei az Aurórában és a Koszorúban is megjelentek. Önéletrajzi írásai és történelmi cikkei a Minervában láttak napvilágot.
Az 1820-as évek derekán unokabátyához Torontál megyébe költözött, ahol Bánlakán az uradalmi levéltár leltározásával foglalkozott. 1829-ben a megye aljegyzőjévé választották, két évvel később pedig megyei levéltáros lett. Bárány munkásságának köszönhetően készültek el a dél-magyarországi vármegyék emlékeinek történeti leírásai.
A Magyar Tudományos Akadémia 1836-ban választotta levelező tagjai közé. Az 1830-as évek végén Makóra költözött, ahol később a szabadságharc győztes szakaszának idején hunyta le örökre szemét.
Főbb művei:
• Gyászkönyek… Beodrai Karácsonyi Lázár… felett. Temesvár, 1827.
• Wolfenbütteli herczegnő. (Zschokke Henrik munkáiból fordította) Szeged, 1844.
• Torontál vármegye hajnala. Buda, 1845.
• Temes vármegye emléke. Nagy-Becskerek, 1848.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
