A vasút szerepe Balatonfüred forgalmának alakulására
2012. március 11. 21:50
Regionális fürdő
Ezenfelül azonban Füred erősen regionális jellegű fürdő volt a 19. század derekán. Ez a lokális jelleg a kiegyezést követően csökkenőben volt, de igazán csak a 20. század elején mutatott erőteljesebb visszaesést. Az általam eddig vizsgált évek közül a legtöbb vendéget adó települések listáján például 1916 kivételével valamennyi évben a Füredhez közeli Veszprém neve olvasható második helyen Pest-Buda (Budapest) után. Ha azt vesszük figyelembe, melyek azok a települések, ahonnan legalább harmincan érkeztek Füredre az egyes években, akkor a következő eredményt kapjuk: 1840-ben hat, 1841-ben kilenc, 1857-ben hét, 1861-ben kettő, 1862-ben három, 1863-ban hat, 1868-ban hat, míg 1869-ben ugyancsak hat az ilyen települések száma. Pest-Buda és Bécs (e két nagyváros) kivételével valamennyi dunántúli: Székesfehérvár, Pápa, Győr, Nagykanizsa stb.
Különösen az 1840-es, de még az '50-es és '60-as évek közepén is a legtöbb kisebb település, ahonnan mintegy ketten-hárman felkeresik Füredet, a Dunántúlról, még pontosabban annak néhány megyéjéből kerül ki: Zala, Veszprém, Vas, Fejér, Somogy, Tolna. A Dunántúl fölényét érzékelteti az is, hogy az 1840. és 1841. évek adatait összesítve csak elvétve található a legtöbb vendéget adó települések között olyan, amely nem ezekben a megyékben, de legalábbis nem a Dunántúlon található: 1840-ben Szeged, Nagyvárad, Zombor és Roglatica, 1841-ben pedig Temesvár, Kalocsa és Szeged.
A legtöbb vendéget adó néhány város esetében tehát döntő tényezőnek bizonyult a közelség, ám a közlekedési (azaz: vasúti) viszonyok javulásával ennek jelentősége csökkent. A kiegyezés után a néhány nagyobb dunántúli város fölénye apadóban volt, és a távolabbi településekről érkezett vendégek száma nem szakadt le annyira mögöttük. A kisebb dunántúli településeket fokozatosan felváltották más országrészek népesebb városai.
A Füredtől távolabb eső országrészek települései közül elsősorban egy jól behatárolható, nagyjából a mai Magyarország délkeleti határa mentén fekvő, félhold alakú terület nagyobb városaiból keresték fel többen Füredet. Bács-Bodrog, Csongrád, Temes, Arad, Bihar stb. megyék hagyományos jelentőségű, nagy múltú városai, így például Szabadka, Zombor, Eszék, Szeged, Temesvár, Arad, Debrecen, Nagyvárad sorolhatók ide.
Ezek pozíciója az évek során mindinkább erősödött (kivéve a bácskai/bánáti városokat). Ennek megfelelően a harmincnál kevesebb, de tíznél több fürdővendéget adó települések listáján a legtöbb vendéget adó néhány város (Pest-Buda, Bécs, valamint Győr, Székesfehérvár, Pápa stb.) mögött már 1857-ben is ott található Miskolc, Abony, Nagyvárad, Temesvár és Arad, 1861-ben Szabadka, Nagyvárad, Debrecen, Szeged, Temesvár, Belgrád, 1862-ben Nagyvárad, Arad, Debrecen, 1863-ban Nagyvárad, Arad, Eger, Nagykőrös, 1868-ban Arad, Szabadka, Kecskemét, Békéscsaba, Pancsova, 1869-ben pedig Arad, Szeged, Debrecen, Nagyvárad, Eger.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
