Fraknói Vilmos

2012. február 29. 14:56

Fraknói Vilmos Frankl családnévvel 1843-ban született a Nyitra megyei Ürményen, ahol zsidó származású, de átkeresztelkedett édesapja uradalmi orvosként látta el a betegeket. Vilmos 1874-ben magyarosítás céljából vette fel a Fraknl-nél jobban csengő Fraknói nevet.

Gimnáziumi tanulmányait a nagy egyházi múlttal rendelkező Nagyszombatban és Esztergomban a bencéseknél végezte el. Történeti érdeklődésének engedve Pest-Budán a bölcsészettudományi karon történelmet tanult, mellette teológiai képzésre is járt. Miután filozófiából ledoktorált a nagyszombati, majd az esztergomi papnevelő intézet tanára lett. Ugyanebben az évben, 1865-ben szentelték pappá.

Hallgató korában jelentek meg első történeti témájú művei. A magyar nemzet műveltségi állásának vázlata a fejedelmek korában című dolgozatával 1861-ben akadémiai pályázatot is nyert. Első nagy művének számító könyvét még Esztergomban írta Pázmány Péter és kora címmel.

1870-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Öt évvel később a Nemzeti Múzeum Könyvtárának őre lett, ezt követően az MTA főtitkári, majd másodelnöki tisztét is elvállalta.

Amikor 1890-ben XIII. Leo pápa megnyitotta a Pápai Állam levéltárát a kutatók előtt, Fraknói sem tudott itthon maradni, s a következő közel két évtizedet a levéltári sorok között kutatással töltötte. Érdeklődésének leginkább a Vatikán és Magyarország közötti évszázados kapcsolattörténet felelt meg.

Művein kívül az utókorra hagyta a Rómában épített villáját is, amely ma a vatikáni magyar nagykövetség épülete. Magyarországi vagyonát pedig az időközben megalakult Szent István Akadémiára hagyta, melynek ugyancsak tagja volt. Félelmetes munkabírásának ékes bizonyítéka az a 360 darab munka, amely hozzá köthető.

Főbb művei:

• A magyar nemzeti műveltség állásának vázlata. Pest. 1861.
• Pázmány Péter és kora I–III. Pest. 1862.
• Hunyadi Mátyás Király 1440-1490. Budapest. 1890.
• Werbőczy István életrajza. Budapest. 1899.
• Magyarország egyházi és diplomáciai összeköttetése a római Szentszékkel I–III. Budapest. 1900–1903.
• Szilágyi Mihály. Mátyás király nagybátyja. Budapest. 1913.
• Martinovics élete. Budapest. 1921.