Könyv a busójárásról

2012. február 17. 15:53 MTI

Az Európai Folklór Intézet kiadásában elkészült, bolti forgalomba egyelőre nem kerülő kötet egy tavaly márciusban rendezett pécsi konferencián eredményeit összegzi. Akkor a Népek, maszkok, Európa címmel rendezett eseményen többek között olasz, bolgár, horvát és francia szakértők beszédei hangzottak el a különböző népcsoportok népszokásairól, valamint fotó- és maszkkiállítást is megtekinthettek a résztvevők.

"A mohácsiak által évente megrendezett busójárás európai kontextusban közel sem számít egyedi népszokásnak. A busók összekötik Magyarországot a kontinenssel, hiszen térségünk számos pontján, Anatóliától az Ibériai-félszigetig jelen vannak a hazaihoz rendkívüli módon hasonlatos, maszkos télűző népszokások, felvonulások" - mondta Hoppál Mihály etnográfus, a kötet szerkesztője, az Európai Folklór Intézet igazgatója a pénteki pécsi sajtótájékoztatón.

Mint kifejtette, a kötet arra is igyekszik rávilágítani, hogy a tradicionális, eredeztethetően pogány kultúrából eredő népszokásokra milyen hatást gyakorol a hangsúlyos turizmus, a pénz és a fogyasztás világa. Valós veszélynek nevezte, hogy a hagyományok a kereskedelem "martalékává válnak, ugyanis a pénz ereje megváltoztatja azokat". A kötet bemutatóján jelen volt Arató György, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főtanácsosa, aki azt mondta, a tudományos munka segítségével a népszokásról az eddigieknél is árnyaltabb, teljesebb képet kaphat mindenki, még a hagyomány jelenlegi őrzői is.

Hozzátette: a kötet jó történelmi lenyomata mindannak, ami ma jellemzi a busójárást. Az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete által az emberiség szellemi kulturális örökségeinek listájára 2009-ben felvett busójárás idei, már zajló programjain a tavalyi rekordlétszámnál, 750-nél is több, várhatóan 800 busó és további 200 maskarás búcsúztatja a telet.

A programok lebonyolítását idén a jégzajlás nehezíti. A korábbi évekkel ellentétben idén csak akkor tartják meg a busók farsangvasárnapi dunai csónakos átkelését, ha a Mohács-szigetről vízen érkező álarcosok biztonsága garantálható. A farsangi koporsó vízre bocsátása elmarad, bár a koporsót ettől függetlenül elviszik a Sokac-révbe, ahol élőzenés táncbemutatót rendeznek.

A sokácok híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból. A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.