Óriási tudományos hozadéka volt Scott utazásának

2012. január 20. 08:52 The Daily Telegraph

A Déli-sarkot elsőként ugyan a norvég felfedező, Roald Amundsen érte el, de legalább ekkora hírnevet szerzett magának a brit Robert Falcon Scott, aki végzetes utazásával örökre beírta a nevét a történelemkönyvekbe.

A szerencsétlenül járt kutatók holttesteit 1912 novemberében találták meg a hátrahagyott levelek és naplók társaságában. Scott március 29-i keltezésű utolsó naplóbejegyzésében végső elkeseredettségét öntötte a később szállóigévé nemesült mondatokba: „Azt hiszem, nem tudok tovább írni. Robert. Zárszó: Isten szerelmére, gondoskodjatok szeretteinkről.”

„Még a haláluk idején is mintegy 16 kilogramm földtani leletet húztak szánkójukon” – mondta el a kapitány unokája, Dafia Scott. Az expedíciónak felbecsülhetetlen tudományos vonzata volt, Scotték összesen 2109 állatpéldányt gyűjtöttek, amelyek közül 401 addig teljesen ismeretlen volt; a kutatók számos kőmintát is felhalmoztak, de utazásuk során néhány császárpingvin tojással és növényi fosszíliával is gazdagodtak.

Scott tehát nem csak a Déli-sark elérését ambicionálta, legalább ilyen fontos volt számára a tudományos kutatás is. „Egész napokat szántak arra, hogy fosszíliák után kutassanak utazásaik során” – fejtette ki Dafia.

A Scott-féle expedíció tárgyi és írásos emlékeinek egy egész kiállítás állít emléket, amely ma nyílik meg a londoni Természettörténeti Múzeumban. A kiállított tárgyak között felbukkannak az utazás során használt szánkók és csákányok, a kutatók által viselt ruhák, a begyűjtött példányok, de egy fából készült sátrat is rekonstruáltak az utazás századik évfordulója alkalmából.