Mód Aladár
2011. december 20. 13:51
Karakó, 1908. augusztus 20. – Budapest, 1973. november 21.
A történelemtudományok későbbi doktora Oszkó Aladár néven született a kemenesaljai Karakón. A szegényparaszti család a boldogulás reményében kivándorolt Amerikába, ám nem sikerült meggazdagodniuk, így néhány év múlva hazaköltöztek, s Budapesten telepedtek le. Mód a Munkácsy Gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti egyetem magyar-latin szakán tanult.
A kommunista érzelmű hallgató eleinte saját nevén (Oszkó), majd Major János név alatt szerkesztette az egyetem „Virradat” című baloldali lapját, mely a nevesebb újságok közé tartozott. Itt jelent meg először József Attila Fagy című verse. 1932-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba. Röpiratok terjesztése miatt diáktársaival még ugyanebben az évben négy hónapig tartó vizsgálati fogságba került. Szintén ebben az évben szerezte meg tanári képesítését, ám szélsőséges nézetei miatt nem gyakorolhatta hivatását. Cikkeket írt a baloldali sajtó több orgánumába is, mint például a Szabad Szóba vagy a Népszavába.
Még vizsgálati fogsága idején kezdett el a filozófia mesterségével foglalkozni, két évvel később megjelent első munkája, Materialista Lételmélet címmel. 1941-ben ismét börtönbe került, majd a következő évi március 15-i tüntetés után menekülnie kellett, s a Dunántúl falvaiban bujkált. 1943-ban jelent meg első történelemmel kapcsolatos munkája, a 400 év küzdelem az önálló Magyarországért, amiért szintén letartóztatták. Szabadulása után elhagyta Budapestet, s csak 1944 októberében tért vissza. Az újpesti partizáncsoport összekötőjeként vett részt az ellenállási mozgalomban.
A kommunista „felszabadítás” után 1945-ben vette fel a Mód nevet. Kezdetben az MKP Gazdasági Bizottságának titkáraként dolgozott. Részt vett a Szabad Nép szerkesztésében is. Az ötvenes években az állampárt propagandaosztályán tevékenykedett. 1954 és 1961 között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat főtitkári székét töltötte be.
1954-től egészen 1973-ban bekövetkezett haláláig az ELTE tanszékvezető tanára volt. Kommunista érzelméhez híven a magyarországi függetlenségi mozgalmakat kutatta. Továbbá a magyar munkásmozgalom történetével és az 1945 utáni időszak kérdéseivel foglalkozott.
Főbb művei:
• Materialista lételmélet. Budapest, 1934.
• 400 év küzdelem az önálló Magyarországért. Budapest, 1943.
• Pártharcok és a kormány politikája 1848-49-ben. Budapest, 1949.
• 1849 és politikai öröksége. Budapest, 1949.
• A tudományos szocializmus és munkásmozgalom története, I-II. Budapest, 1963-1964.
• Korunk jellegéhez. Budapest, 1971.
• Nemzet és szocialista nemzet. Budapest, 1974.